Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Egyházas falvak Ezek közül nyelv szerint a többség Vegyes Felekezet szerint anyaegyház ma ru ro ne szlo ma ru/ro ma ru ref. r.k. g.k. ru g.k. ro ev 104 90 2 2 1 1 1 7 85 10 25 5 1 A vegyes lakosságú falvakban általában két templom áll, de a nyelvi különbség miatt a román és a ruszin görög katolikusok is külön templombajárnak.

122 A mai megye területén élő népesség számát még megközelítő pontossággal sem tudjuk a korszak kezdetén meghatározni. A történeti Szabolcs megye népességét Veress Miklós 1704-ben 37-38 ezerre teszi, s ennek mintegy kétharmad része élt a mai területen. 1784-85-ben a mai megye területére vonatkoztatott népesség számát Szabolcsban ugyanő 15 300 családra (76-77 ezer főre) becsüli. Azonban a Bereg és Szatmár megyék ide eső területén élő népességet csak hosszas számításokkal lehetne kimutatni ha az adatok meglennének. Fényes Elek statisztikája alapján (a mü 1839-ben jelent meg, de adatai inkább 1835-re vonatkoznak) a mai területen a XIX. század első harmada végén megközelítően 236 ezer lakos élhetett.

123 A telepítés és az önkéntes bevándorlás révén a XVIII. század elején pusztaként összeírott helyek három emberöltő alatt újból benépesedtek. Összesen 15, korábban pusztaként számon tartott hely 1784-85-ben már ismét népes volt. A többi területi önállóságát megtartotta; földesuraik aliódiumaként maradtak meg, és a XIX. század első felében ezeken alakultak meg az újkori földesúri majorok. A XVIII. században ezeket még a birtokosaik inkább legelőnek bérbe adva vagy a szomszéd falvak lakói által dézsma fejében szántóként hasznosították. A kialakulóban levő uradalmi majorságok lakói konvenciós pásztorok, béresek, de az uradalmi központok (kastélyok, urasági lakok, magtárak, istállók) csírái a korszakuk végén még itt-ott látszanak.

124 Az 1784-85. évi népszámlálás szerint Szabolcs megye mai területén 8 mezőváros és 120 falu állott; 2 későbbi falu, Magy és Bököny még ekkor is puszta volt. Szatmár és Bereg megyékben már minden később és ma is álló falu népes. A XVIII. században a mai megye településszerkezetére jellemző vonások már világosan kirajzolódnak. A településsürűség és a falunagyság alapján már akkor is felismerhető volt a mai kép előzménye. A Rakamaz-Nagykálló-Nyírbátor vonaltól nyugatra a ritka települések, a nagy határ és a településeken •22 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 35. No. 54. 1772. 123 VERESS, 1961-1962. 162-164., 166.; FÉNYES, 1836-40. III. 81., IV. 220., 281., 302. 124 ACSÁDY, 1896. 129-132.; SZSZBML, IV. A. l.Fasc. 29. No. 261. 1728.