Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Nem tudjuk mikor - oklevelek nem szólnak róla - a vásárt a XIV. század elején Nagykállóba tették át. Országos vásár tartására Kallóban Kállay Iván kapott szabadságot I. Károlytól, aki a Debreceni Dózsától elvett böszörményi vásárjogot ruházta át reá.

43 A vásárokon messzebb földről jövők, pl. kassai kereskedők is megfordultak. Az állatok mellett főleg kölni és cseh posztót és lengyel vásznat árultak. A mezővárosban a XIV. században aranyműves is dolgozott, és több más kézműves is gyakorolta iparát. A földesúri család közös tulajdonban fürdőházat is tartott fenn.

44 Nagykálló a XV. században nem volt a megye legnépesebb települése, mert 1464-ben a három Kállay (Vitéz János, Lőrinc és János fia Lőkös) tulajdonában 112 1/2 porta volt, ebből következőleg 565-570 lakója lehetett.

45 A mai római katolikus templom elődje a XVI. században már állott, de ezt a XV. században biztosan átalakították és bővítették. A középkori település központját a templom jelöli ugyan, de a középkori mezőváros a XVI. század második felében, a vár felépítése után elpusztult, és a XVI-XVII. századi lakosság máshová telepedett át; a mai település csak a XVIII. században alakult ki a mostani helyén. A XIV-XV. századi település útmenti főutcás lehetett; egy utcája nevét (Debrucheny hulcha) ismerjük is.

46 Kisvárdával ellentétben a regálé jogok (vásárvám, korcsma, mészárszék) mindig a földesurat illették. Bár a vásárt Nagykállóba tették át, a mai Kállósemjént (Nagysemjén) 1471-ben még mindig oppidumnak nevezik, de később is mezővárosként emlegették.

47 A harmadik hely Nyírbátor, amely ugyancsak földesura, Báthori Bereck révén 1280 körül nyert IV. Lászlótól szabadalmat, hogy minden hét negyedik napján vásárt tarthasson.

48 A hetivásár tartásának jogát I. Károly 1332-ben árumegállító joggal bővítette. Ugyanis a Szatmárról és Németiből Domahidán és Kocsordon át sóval és áruval jövő kereskedőknek áruikat a heti vásárokon ki kellett rakniuk.49 Ugyancsak I. Károly 1330-ban kiadott, meglehetősen homályos fogalmazású oklevele szerint Bereck fiai birtokát, Bátort olyan jogokkal ruházta fel, mint a 43 HO, 1865-1891. VII. 128.; WENZEL, 1860-1874. IX. 298.; KÁLLAY, 1943. 246. reg.; AO, 1878-1920. II. 219. 44 KÁLLAY, 1943. 813., 850., 998. reg.; AO, 1878-1920. V. 265-267.; Zs, 1951-1958. I. 4263., 5233., 5420. reg.; A korábban Boznudada néven ismert helyet - bár a Kalló helynév már 1326-ban is előfordult - 1349-ben nevezik Vásároskállónak: AO, 1878-1920. V. 266. 45 ZICHY, 1871-1931. 1. 137-138. 46 KÁLLAY, 1943. 817. reg. 47 CSÁNKI, 1890-1913.506-529. 48 WENZEL, 1860-1874. IV. 379.; KÁROLYI, 1882-1897. II. 28.; MAKSAY, 1941. 113-114. 49 SZSZBML, XV. 2. Dl. 40-41.