Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

szabad városok lakóit, de ugyanez az oklevél a földesúri család részére a birtokain lakó népek felett bíráskodási jogot biztosított. Ez kétségtelenné teszi, hogy Nyírbátor földesúri mezőváros maradt és a XV. században legfeljebb heti vásártartási joggal rendelkezett; országos vására nem volt.

50 Amikor 1354-ben Bereck három fia megosztozott a Báthori-ág birtokán, a mezővárost három részre osztották, és az egyezséglevél hat főutcáról (Chobe, Bogát, Pothy, azaz Pócsi, Wasvári, Nemes és Theglas ulcha) és két mellékutcáról (Vicus Tothzug, Marheyk) beszél. Szt. György egyházát és a plébános kúriáját osztatlanul hagyták. A piacon álló 12 mészárszék és a vásárbírság jövedelme osztatlan maradt. Az utcákon levő telkeket meghatározott rendben szintén három részre osztották, az ottlakók feletti bíráskodást ki-ki a maga javára gyakorolta. Ugyanígy három egyenlő részre osztották a városon kívüli szőlőket és gyümölcsöskerteket.

51 A család több tagjának már ekkor külön-külön kúriája volt a városban. Báthori Péter három fia 1433-ban végbement osztozásakor az atyai kúria az addig nem emlegetett kis utcában (vicus parvus) állott, a kis és kerek templom mellett, amely Krisztus teste tiszteletére volt szentelve. Az atyai kúria a legidősebb fiúnak maradt, a másik kettő ugyanazon utca telkein kapott helyet a felépítendő kúriájuk számára.

52 Ez a kis utca alighanem azonos a később Szentvér néven nevezett utcával, amely félkörben keríti a mai református templom dombját, mert a kerek templom alapjait ugyanitt, a mai református templom északi oldalán tárták fel. A XV. században és a XVI. század elején - lehet, hogy nem egy időben - a családnak több kúriája is volt a mezővárosban. A mai utcahálózat alapjában véve változatlanul őrzi a XV. századi út- és településszerkezetet. A mai piactér bizonyosan XV. századi eredetű, a belőle a főforgalmú útvonalak mentén sugarasan kiágazó utcákkal. A XV század második felében a két templom körül két centrum képződött. A mai református templom és az egykori kúria dombját kerítő mélyedés azonban inkább a kettős királyság idején keletkezhetett, amikor e helyet erősségnek építették ki. Csánki a XV. században a mai megye területén még további öt mezővárosról tud. Ezek: Csenger, Demecser, (Fehér-)Gyarmat, Jánk és (Vásáros-)Namény. Közülük kétségtelen hitelességgel csak Naményról tudjuk, hogy a mezővárosi lét egyik alapfeltételével, vásárjoggal rendelkezett már a XV. század elején. Erre utal neve is. A többieket csak a XV. századi okleveles gyakorlat említi oppidum néven, ami jelenthetett némi bővebb autonómiát is, a bíró és esküdttársai 50 Uo. Dl. 48. 51 AO, 1878-1920. VI. 157. 52 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 64. No. 432. 1763.