Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A vásár jövedelme a mezővárost illeti, de a földesúr bormérését vásár idején nem akadályozhatják. Saját boraikat házuknál szabadon mérhetik, de sem idegenek nem mérhetnek szekérről bort, sem ők nem adhatják az idegenek borát. A vásárbíráskodás a polgárokat illeti. A polgárok az adót és egyéb szolgáltatásokat Várdai Miklósnak (élt a XIV. század közepén) kötelesek teljesíteni, sertéstizedként tízből egyet adnak. A szőlőföldek adásvételét a város saját pecsétje alatt erősíti meg. A census (földbér) évi 1 aranyforint minden egész telek, azaz ház vagy porta után.

39 Ez a szabályozás volt érvényben 1521-ben is. Változott annyiban mégis, hogy az évenként két ízben fizetendő 1 aranyforinton felül a tizedet borból, gabonából és sertésből is meg kellett adni. Akinek nem volt tíz sertése, darabonként 4 dénár váltságot fizetett. Ajándék évente háromszor egy-egy kakas és három kenyér. A halászok a kifogott csíkból egy vederrel adóztak. A földesúrnak volt ugyan Várdán némi szerény majorsága, de oda robottal nem tartoztak.

40 A mezőváros eléggé népes hely volt. 1453-ban 920, 1521-ben 610-615 lakosa lehetett.

41 A belváros mai alaprajza a XV. században Szt. László tiszteletére szentelt templom melleti piactér körül és az északról dél felé haladó főutcán még a középkori telekbeosztást őrzi. Az orsó alakú piactérről sugarasan futnak szét a mellékutcák a főbb útvonalak mentén. A vár kívül esett a város telekrendszerén. A vele való összeköttetést a mocsárt ketté szelő töltés és a híd szolgálta. A mai katolikus templom mellett állott a XV. század végén épült földesúri kúriából lett plébánia. Az 1521-i urbárium szerint két családtagnak a kúriája is a városban volt. A XV században a városban latin iskola is volt, egy - esetleg két iskolamesterrel.

42 Nagykálló lényegében a Nyírség középpontjában még akkor indult fejlődésnek, amikor az még a Balog-Semjén nemzetség osztatlan birtoka volt. A nemzetség birtokközpontja a mai Kállósemjén volt a XIII. században, Nagykállótól 12 kilométerre. A nemzetség korai ismert tagja, Ubul fia Mihály 1271-ben még ide kapott engedélyt V. Istvántól a hét ötödik napján tartandó hetivásárra. Ezt az oklevelet IV. László 1284-ben kibővítette azzal, hogy a földesurat és utódait s népeiket kivette a megyei ispánok bírói illetékessége alól, és felruházta azzal a kiváltsággal, hogy ,, Senyén faluban, ahol, mint mondják vásárt szoktak tartani, mind a vásár napján, mind más időben a faluban lakó és idegen népek közt támadt peres ügyekben " ítélkezhessenek. 39 Uo. X. 445-448., 463. 40 Uo. XII. 344., 364.; MAKAI, 1975. 41 MEZŐ, 1970. 23.; MAKAI, 1975. 19.; ZICHY, 1871-1931. XII. 344-364. 42 ZICHY, 1871-1931. XII. 248.