Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

NYÍREGYHÁZA

Ez a dűlőút menti, soros, szétszórt tanya településforma voltjellemző az Alföldre az utóbbi évtizedekig, mikor a tanyarendszer felszámolása nagyobb mértékű kezdett lenni. A nyíregyházi tirpákok azonban nem mérték fel a város nyugati részén elterülő határukat ilyen szabályos dűlőkkel felosztott parcellákra. Az egyes nagyobb családok, a gazdák száma szerint egy-egy többé kevésbé szabályos határrészt fogtak fel, és annak megfelelő helyén 6-10 család egy tömbben, egy bokorban építette fel az egy holdnyi belső telken az ideiglenes, a nyári munkák idejére vagy a jószág teleltetésére szánt szállásaikat, a szállásbokrokat. Az egyes bokrok a névadó birtokosról vették nevüket és őrzik ma is.3 A tanyákon a gazdák közül állandóan senki sem lakott kint, a város vezetősége sem engedte, mert az adót és a katonatartást a városi ház után kellett fizetni. 1850-ben, az első népszámlálás alkalmából a város határában negyven bokorszállást találtak, ebben a negyven bokorban 903 tanyát - ekkor már inkább így nevezték -, és az állandóan tanyán lakók létszáma 366 lélek volt, nagyrészt családtag vagy cseléd.4 Súlyán bokor Jelmagyarázat: 1 lakóépület, 2 gazdasági épület, 3 kert, 4. szántóföld 3 SIMKÓ, 1924. 131-151.; MÁRKUS, 1943.; BELUSZKY, 1968. 180-197. 4 SZSZBML, V. B. 142/f. 24/30. rsz. 1850:28.