Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
erősen rongáltak voltak, belülről három, kívülről egy fagerendával megtámasztva. 3 Ha ezeket a méreteket a mai alaprajzra rávetítjük, szembetűnően látszik, hogy ezek megfelelnek a mai főhajó hosszának, a mai nyolcszög belső oldalától a torony alatti karzat tartópilléréig mérve. A mai főhajó szélessége pedig, az északi karzat szélességének leszámításával, pontosan megfelel a középkori temploménak. Tehát a jelenlegi déli főfal teljes egészében az egykori középkori templom alapjaira van építve, a keleti nyolcszögü záródás követi a korábbi félkörös fal vonalát; az északi oldalon és a torony alatti végén a karzatot tartó pillérek a földig lebontott középkori alapfalakon állnak. Nyilvánvalóan téves tehát a megyei monográfia írójának az a megállapítása, hogy a szentmihályi ref. templom a XVI. században épült.4 A templom további sorsáról évszázadokon keresztül semmit sem tudunk. Az 1332-36-i pápai tizedjegyzékben, bár a környéken több egyházas falu meg van nevezve, Szentmihály egyháza nem szerepel. A falu életfolytonossága sohasem szakadt meg, a XIV-XV. század folyamán azonban a szomszédos Büdmonostora jelentékenyebb hely lehetett nála. Az 1556-i Szabolcs megyei dézsmajegyzék szerint azonban a XVI. század közepén Szentmihály a dadái járásnak alighanem a legnépesebb helye.5 A XVII. század második felében a lakosság áttért a kálvini hitvallásra. A református egyház fennállására az első adat 1608-ból származik, 1620-ban a falu átmenetileg elnéptelenedett, de három év múlva Lónyay Zsigmond segítségével újra benépesedett. Ez idő tájt lakossága már hajdú szabadalommal élt és minden valószínűség szerint ebben az idő tájban alakult ki a mai napig felismerhető ólaskertes településformája. A középkori templom homlokzatán befalazott, 1667 évszámot viselő kő, a falu történetírója szerint az ebben az évben végrehajtott renoválásra utal. A XVII. században a templomtól különálló haranglábon két harang is függött. Az egyik, három mázsás harangot 1650-ben Georgius Wierd eperjesi harangöntő készítette, a másik, 190 font súlyú harang, az 165l-es évszámot viselte.6 Mivel a kálvinista egyház a bécsi béke (1606) korában kétség nélkül fennállott, a XVIII. század elején a protestánsok vallásgyakorlatát, templomépítését és a meglevő egyházi épületek javítását s bővítését mindinkább korlátozó állami intézkedések Büdszentmihályra nem voltak alkalmazhatók. Ennek tulajdonítható 3 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 55. No. 174. 1754. A jelentés szövege nehezen értelmezhető. A templom keleti végén még akkor álló, de már erősen romladozott állapotban levő félköríves szentélyzáródás külső kerületét hét ölnek mérték. A jelenlegi alaprajzra vetítve ez esetben a félkörív sugara a körfal külső oldaláig mérve 385-410 cm lehetett. 4 BOROVSZKY, [1900.] 64. 5 Vö. BALOGH, 1960/a. 151. 6 BARCSA, 1906. 229-230.; SŐRÉS, 1887. 106., 108.
