Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A lakószoba elrendezése - amíg a tűzhely és a kemence a szobában volt, nem változott. Az ágy vagy ágyak egyvégtében a hosszanti fal mellett állottak, az ajtóval szemben levő jobb sarokban a sarokra állított lóca, előtte az asztal, a lóca felett a sarokban a falra függesztett saroktéka, kisebb féltett tárgyak tárolására. A dikó az ajtó melletti sarokban állott. A székek a felvetett ágy előtt sorba voltak rakva. A XIX. század közepétől fogva a paraszti ízlés és igény változását is nyomon kísérhetjük. Az utcai falon nem egy, hanem két ablakot hagytak, az ablak közét alacsony fiókos almárium vagy sublót foglalta el, felette tükörrel a falon. A lóca a jobb oldali fal mellé került az oldalablak alá és az asztal a lakóhelyiség közepére. A konyhabeli szabad tűzhely fölött a kémény füstfogó falat, a pitarajtóval szemben színes cserép - később kéménycserép - tányérok díszítették. Ezek legritkább esetben voltak használatban, a paraszti szépérzék kiegészítését szolgálták. Mikor pedig a szabad tűzhelyet kihordták a konyhából, a kémény alját lepadlásolták és így alakult ki egy kis fűtetlen helyiség, amelyet kamra céljára használtak, itt tartották a mindennapi használatra szánt élelmiszert, lisztet, zsírt, lekvárt. A bomló paraszti életforma idején, a századforduló táján a pitarból balra nyíló helyiségből - amely eredetileg kamra, és a fiatal házasok hálóhelye volt - vált a mindennapi téli lakóhelyiség, mert a nyári konyha építése általánosabbá válva, tavasztól őszig ide tevődött át a tevékenység színhelye. Ahol nem építettek nyári konyhát, ott a pitar és konyha volt a család nyári tartózkodási helye. A két világháború között a jobb módú parasztház még őrizte az egykori alaprajzi elrendezést a három helyiségével, de a belső berendezés teljesen kicserélődött. Szekrények, díványok kaptak helyet a fenti tiszta szobába, amely tűzhely és fűtőberendezés nélkül alkalmatlanná vált az állandó lakásra. Amikor pedig 1945 után és napjainkban a paraszti életformától való eltávolodás befejeződött, a falusi lakóház alaprajzi elrendezése, belső beosztása, bútorzata teljesen megváltozott. Jellemző módon ez a lakóház alig lakóház, legfeljebb aludni járnak bele, mert majd minden sátortetős villa külsejű ház mellett ott áll a kemence nélküli nyári konyha, ahol a mindennapi élet zajlik. A falusi településforma egyelőre még őrzi a régi utcahálózat rendjét, de a változás jelei már itt is szembetűnőek.