Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

hozott, amely némi engedményt tett a főispán kívánságának a határozat megfogalmazásában, de a lényeget mégis fenntartotta.

57 Működésének első évében több ízben is kénytelen volt visszautasítani a minisztériumok által közvetlenül az igazgatási és igazságszolgáltatási szervezethez intézett és azonnali végrehajtást követelő rendeletek elfogadását. Egyes esetekben a tisztviselőket el is tiltotta a végrehajtástól. A későbbi évek során az ilyen súrlódások csökkentek ugyan, de a vita végleg nem temetődött el. 1868-ban a megyebizottmány nagy létszámú bizottságot küldött ki „a megyei rendszernek a felelős parlamenti kormányzattal összhangba hozatala feletti javaslattételre ". A bizottság a javaslatát sokáig nem adta be, de 1870-ben a kormány által a törvényhatóságok rendezésére kiadott tervezetre tett terjedelmes írásbeli észrevételében részletesen kifejtette nézeteit. A javaslattevők álláspontja szerint a törvényhatóságok jogainak épségben tartását az 1848. III. tc. 26., és a XVI. tc. 1. §-ai határozottan lerögzítették, de felhatalmazták a kormányt a megyei szerkezetnek népképviseleti alapon való rendezésére. A bizottság a kormány törvényjavaslatát „sem a törvény rendelésével, sem általában az önkormányzat szellemével összeegyeztethetőnek nem találja " - elsősorban azért, mert a tervezett testületnek megalakításánál „a népképviselet elvének érzékeny sérelmével a vagyonnak kiváltságokat biztosít". A vagyon, vagy jövedelem alapján való képviselet (virilizmus) jogának elutasítása a bizottság részéről meglepő, de nem érthetetlen. A javaslattevők határozottan leszögezték, hogy a törvényhatósági bizottság kizárólag választott tagokból állhat. Akik más címen lennének tagjai „osztályt képeznének, a megszűnttől csak annyiban különbözőt, hogy az előjogainak forrását nem a születés, hanem a vagyon képezné"5% A bizottság nem vonja kétségbe a vagyonnak mint társadalmi tényezőnek súlyát, azt is tudja, hogy a vagyonosok a választásokra nem tudnak mindig megfelelő befolyást gyakorolni, de az egyes esetekben szenvedett sérelmek miatt nem óhajtja az egyenlőség elvét feláldozni. Míg az országgyűlési képviselőket megfelelő cenzus alapján és egyéb feltételekkel rendelkező választók választhatják, nem látják értelmét a sokkal nagyobb központi kormány ellenőrzés alatt álló törvényhatósági bizottság tagjai választásánál követelt kettős biztosításnak. Míg az általános képviselőválasztásoknál a választójog gyakorlásának feltételei részletesen körvonalazva vannak, a jövendőbeli virilisták számára nincs kvalifikáció megállapítva. 57 Uo. IV. B. 253. 2. k. Bkgy. jkv. 661-664. sz. 1867. Kossuth Lajos megyebizottmányi tagsága 1871ig érvényben maradt. 58 Uo. 5. k. Bkgy. jkv. 272. sz. 1870. jún. 21.