Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A jelentések csak néhány helyről tesznek nagyobb rendzavarásról, vagy korteskedésről említést, ezek az esetek annál jellemzőbbek. Balmazújvároson a 34 tagú jelölő bizottság által javasolt 4 jelölt közül a nép egyiket sem akarta főbírónak megválasztani. „Az egybesereglett választók egy része hangosan nyilatkoztatta a kijelölés iránti nem tetszését, és kimondotta, hogy mivel neki már választottja van, követelte annak kijelölését. " A szavazáson senki sem jelent meg. Az elégedetlenkedők, „aki szavaz, az hazaáruló" jelszóval elriasztották a választókat. Az ellenzéknek az volt a kifogása, hogy közülük senkit sem hívtak meg a bizottságba, így az általuk alkalmasnak tartott személy nem került a jelöltek közé. A közgyűlés az ellenzék panaszát elfogadta és utasította az újvárosi jelölő választmányt új jelölés és választás megtartására. Ez két hónap múlva rendben meg is történt ugyan, de az 1868-i választást ugyanolyan lármás jelenetek miatt ismét nem lehetett megtartani.

55 A községi választásokon nem volt ismeretlen a korteskedés, etetés-itatás általi lélekvásárlás, a hitfelekezeti viszálykodás felszítása és a nép éretlenségének kihasználása, illetve erre való utalás sem. A nagyvarsányi választásoknál az uradalmi tiszttartó saját bírójelöltje érdekében három napig itatta a kastélyban a választókat. Egyeken Tarkányi Béla költő és műfordító plébános azért fellebbezte meg a választást, „ mert a még újonc és tanulatlan népnek sajátos körülmények közötti joggyakorlati elhamarkodását" a község nagyobb birtokosai nem tűrhetik. A választás ugyanis csak a nép legalsó osztályából alakult csekély többséggel, az értelmiség és nagybirtok helybeli képviselőinek heves ellenkezése dacára hajtatott végre ".

56 A következő években, egy-két állandóan renitenskedő községtől eltekintve, az elöljárósági választások nem okoztak nagyobb izgalmat. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a választók köre szélesbedett, a jelölés és választási eljárás változott volna, hanem azt, hogy a nép érdeklődése csökkent az amúgy is látszatéletet élő községi önkormányzat és választások iránt. Nem volna teljes a Szabolcs megyei harmadik bizottmány működéséről vázolt képünk, ha nem emlékeznénk meg arról a viszonyról, amely a bizottmány és a központi kormányzat kapcsolatát jellemezte. Ez a viszony nem volt mentes a kölcsönös bizalmatlanságtól és ellentétektől. Az ellentétek először Kossuth Lajos hazahívása és a megyebizottsági tagsága körüli vitában robbantak ki. A főispán lemondással fenyegetőzése következtében a megyebizottmány olyan határozatot 55 Uo. IV. B. 253. 2. k. Bkgy. jkv. 557. sz. 1867. júl. 2.; 747 '/2. szept. 3.; uo. 3. k. 258. sz. 1868. márc. 3 1.; Az ez évi választáson a bíróválasztási harc középpontjában a határbeli földek felosztása állott. 56 SZSZBML, IV. B. 255. 2773., 2996. sz. 1867.