Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

letennie. A leírat határozottan kijelentette, hogy a főispán a megye első tisztviselője, akinek mindenki engedelmességgel tartozik.

19 Az új főispán a miniszter leiratát május 30-án megküldötte az alispánnak, de nem részletezett okokra hivatkozva azt is bejelentette, a belügyminisztert értesítette, hogy a kinevezést nem fogadja el. Mikor azonban a megyebizottmány eskütételre felkérő küldöttsége a június 5-i ülés előtt megjelent nála, némi vonakodás után kijelentette, hogy a hivatal becse „a kormányzó bizottmány által személye irányában nyilvánított bizalom által tetemesen növeltetvén ", polgári kötelességének érzi annak elfogadását. Erre a bizottmány úgy határozott, felkéri a belügyminisztert, tekintse a gróf lemondó levelét semmisnek. Dégenfeld azonban az újabb megerősítés megérkezéséig elhalasztotta az eskütételt és a hivatalt sem foglalta el. A belügyminiszter a bizottmány felterjesztésére a kinevezést újból megerősítette, így a június 19-i ülésen Dégenfeld Imre az esküt le is tette. Ettől kezdve a bizottmány általában az ő, távollétében az első alispán elnöklete alatt tartotta ülését.

20 Szabolcsban a szabadságharc idején a korábban kialakult és 1846-ban elfogadott hivatali ügyrend és beosztás változatlanul érvényben maradt. Ez az ügyrend részleteiben megszabta a tisztviselők teendőit, szabályozta az igazgatás és igazságszolgáltatás központi és alsó fokú szerveinek ügykörét.

21 A hivatali szervezet felépítését nem részletezzük, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a gyarapodó teendők ellátása érdekében 1848 és 1849 folyamán főleg az aljegyzők és írnokok számát kellett szaporítani. Lényegesebb volt ennél a hivatali szervezet személyi összetétele és az ügymenet folytonosságának biztosítása. Az előbbit azért kell kiemelnünk, mert a megyében az utolsó tisztújítás 1844-ben volt. A szabadságharc folyamán még nagyrészt a 4 évvel előbb választott tisztviselők voltak a hivatalokban. Ugyanis az 1847. december 16-ra meghirdetett tisztújító közgyűlést a választásra felgyűlt nemesség közt kitört zavargás miatt nem lehetett befejezni, és az adminisztrátor főispán a részleges választást semmisnek jelentette ki, s az addig hivatalban levő tisztikart továbbra is megerősítette.

22 A szabadságharc alatt e tisztán nemesekből álló tisztikar intézte a megye ügyeit az említett ügybeosztás szerint, és bár időközben az új hivatalokra való előmozdítás, vagy katonai szolgálat következtében részleges tisztújításokra sor került, a tisztikar osztályösszetétele semmit sem változott. Az említetteken kívül 19 Uo. 48. cs. 676. d. 1848. 20 Uo. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.), 111-112., 206. sz. 21 Az ügyrend nyomtatásban is megjelent. A fogalmazványi példányain levő utólagos ceruzajegyzetek szerint a benne foglaltakat az 1861. és 1867. évi ügyrendi utasítás elkészítésénél is figyelembe verték. Uo. IV. A. 1. 46. cs. 323. d. 1846. 22 Uo. IVA. 1. Közgy. jkv. 1847. (LI.) 1812. sz.