Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

csak haláleset következtében kerülhetett üresedésre sor, mert 1848. szeptember 11-én a bizottmány olyan határozatot hozott: „mivel a régi hivatalnokoknál levő jártasságot, népismeretet és tekintélyt, mi a régibb tisztviselőt rendesen a megszokás miatt is környezi, és amely hivatalos tekintély jelenleg igen szükséges, most mellőzni nem lehet", és mivel meg akarja kímélni a tisztviselőket attól a vádtól, hogy a megnehezedett körülmények között menekülni kívánnak a felelősségtől, „míg a hazánk körülményei ki nem derülnek", egyetlen tisztviselő lemondását sem fogadja el.

23 A megüresedett hivatalokra a főispán a megyebizottmánnyal egyetértve rendszerint a már hivatalban levő alacsonyabb beosztású tisztviselőket nevezte ki. 1849. március 5-én a bizottmány úgy határozott, hogy a megszaporodott teendőkre való tekintettel a hivatali állások után járó fizetésekre jelentős pótlékot, az eltörölt természetbeni előfogatozás megváltására szintén jelentékeny fuvaráltalányt állapít meg. A fizetési pótlék és általány megállapítását jóváhagyás végett felterjesztették az országos honvédelmi bizottmányhoz, az azonban a haza szorongatott helyzetét és az adófizetők megterhelését figyelembe véve, nem hagyta jóvá. Erre a megyebizottmány olyan határozatot fogadott el: „midőn a három törvényes éveken túl második évet szolgáló tisztviselőink körül némelyek anyagi végromlások és pusztulások nélkül a becsület és hazafi kötelességre hivatkozással kormányi rendelet és megyei határozat mellett továbbszolgálatra kényszeríteni az osztó igazság megtagadása nélkül nem lehetne", az OHB-t kérik, engedje meg, hogy a három éven túl szolgált tisztviselők közül, akik akarnak, lemondhassanak. A felterjesztés további sorsát nem ismerjük, de tömeges lemondásról a későbbiekben sincs tudomásunk.

24 Nem lenne teljes a megyei képviselet és igazgatás létrejöttének és működésének körülményeiről rajzolt képünk, ha néhány vonással nem vázolnánk a községi önkormányzat sorsának alakulását. Szabolcsban 1848-ban egyetlen földesúri hatalom alatt nem álló, kiváltságos mezőváros volt. Nyíregyháza képviseleti testületének demokratikusabb irányú átalakítása a megye beavatkozásától mentesen ment végbe, ugyanezt azonban a községekről nem lehet elmondani. A megyebizottmány 1848. október 14-én - nyilván az 1848. XIV. tc. 3. §-ának intenciója alapján megállapította, hogy a jobbágy községek feletti földesúri hatóság megszűntével a községi tisztújítás ügyét ezután a kormányzó bizottmány intézi. A november l-jén szokásos bíróválasztásnál „aföldesúri kijelölési jog a főszolgabírókra ruháztatik, hogy 3 egyént bírónak kijelölvén a községben élő lakosok közül, megválasszák, minden községbeli közteherviselő lakosok egyenként egyenlő szavazati joggal ruháztatván fel". Mivel a közadók beszedése által a községek eddig gyakorolt hatásköre is megnőtt, az adókezelés céljából 23 Uo. IV. B. 102. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 764. sz. 24 Uo. 1849. (LUI.) 16. sz. márc. 5.; 394. sz. ápr. 2.