Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Bertalan első magyarországi kormánybiztos utasítása szerint a haza szükségére újoncok kiállításával és fegyverek összegyűjtésével is foglalkozott. Vezetője az első alispán, tagjairól csak annyit tudunk, „hogy többek kineveztetvén, mindazok, akik részt kívánnak venni még aznapi küldöttségi tanácskozáson, meghivatnak". 1849. május 2-án tartott ülésén a küldöttség 28 személyt javasolt, akik közül a főispánnak 18-at kellett volna kinevezni az adó kirovására.!6 A felmerülő ügyeket nagyrészt a megyeigazgatás központi és alsó fokú szervei saját hatáskörükben intézték el. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a bizottmány már 1848. június 19-én olyan határozatot hozott: „a rögtöni intézkedést igényelő miniszteri körleveleket az első alispán azonnal adja ki", ami később nemcsak a körlevelek, de más ügyek intézésében is általános gyakorlat lett.

17 Ez az eljárás természetszerűleg nagymértékben növelte az igazgatási szervezetjelentőségét, és a megyei tisztviselői kar hatáskörét. Végső soron olyan feladat elé állította őket, amilyet a nemesi megye korában nem ismertek és nem is gyakoroltak. A polgári átalakulás és a tornyosuló feladatok miatt a megyei igazgatási szervezet olyan próbatétel elé került, amelyről a korábbi vitázóknak sejtelmük sem lehetett. Az új feladatoknak a megyei igazgatás lényegében véve a nemesi megye legutolsó évtizedében kialakult szervezeti és ügyintézési formákban próbált megfelelni. A szabadságharc korszaka alatt Szabolcsban sem szervezeti, sem ügyintézési, de még személyi tekintetben sem következett be lényegbe vágó változás. A központi kormányhatóság sem kívánt alapvető reformokat életbe léptetni, csupán az államhatalom intencióit képviselő főispán személyében és hatáskörében tett intézkedést. A kormány ugyanis a megyékben a tisztújítást a legközelebbi országgyűlésen hozandó törvényes rendezésig felfüggesztette. Az 1848. XVII. tc. a megüresedett vagy idő közben szervezett állások betöltését a főispánokra bízta, akiknek a kinevezések ügyében a központi választmánnyal egyetértésben kellett eljárniuk. Szemere Bertalan belügyminiszter április 16-án kiadott körrendelete a főispáni állás jogkörét az 1845. aug. 14-e előtt érvényben levő állapot szerint állította vissza. A hivatkozott törvény és a későbbiek folyamán legtöbb helyen - így Szabolcsban is - a főispánokra ruházott kormánybiztosi jogkör lényegesen megnövelte a hivatal hatáskörét, amely alig volt kisebb, mint az 1845-1847 közötti.

18 Szabolcs megyében az 1848. május 20-án kelt miniszteri leirat gróf Dégenfeld Imrét, a nemesség liberális szárnyához számító nyírbaktai nagybirtokost nevezte ki főispánnak, akinek az esküt a megyebizottmány előtt kellett volna 16 Uo. Közgy. jkv. 1849. (LIII.) 15., 134., 537. sz. 1

7 Uo. 176. sz. 18 ABM 594/B. számú rendelete. IV. A. 102. 48. cs. 641. d. 1848.