Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A mai területen a XIV. század első harmadában öt nemzetség lényegében a kimutatható birtokok jóval több, mint kétharmad részét tartotta kezében. Ezek a Balog-Semjén, a Gut-Keled, a Hont-Pázmány, a Káta és a Szente-Mágócs nemzetségek, illetve az e nemzetségekből származó alágak és családok voltak. A nemzetségi hagyomány szerint a Balog-Semjén nemzetség a honfoglalás után telepedett le a Nyírségben, a Gut-Keled és Hont-Pázmány nemzetség I. István adományára vezette vissza itteni birtoklása jogcímét. A két első nemzetség birtokai valóban nagyjából összefüggő birtoktestet alkotnak; a birtokközponttól távolabb eső falvaik bizonyíthatóan újabb szerzemények, s a birtoktest területi egységét lehetne annak tulajdonítani, hogy a megtelepedésük előtt ezek nagyjából lakatlanok voltak, a rajtuk álló falvakat a nemzetség telepítette be. A Hont-Pázmány nemzetség azonban alighanem későbbi jövevény a BalogSemjénnél, mert - bár a nemzetségi monostoruk Beszterecen volt - összefüggő birtoktestet sem itt, sem másutt nem tudtak kialakítani. Sőt, a Nyírség keleti részén (Kisléta, Máriapócs, Nagydobos és Opályi) levő, 15-16 faluból álló birtokuk mindig a legkisebbnek számított e tájon. A Szatmár megye ide tartozó részén birtokos nemzetségek közül a Kaplony nemzetség igen régi birtokos, de birtokközpontjuk a mai Románia területére esik. A Nyírség keleti peremén levő falvaik két csoportban, a Szamos torkolata körül és délebbre - de itt a Gut-Keled-birtokok közé ékelődve helyezkedtek el. A Káta nemzetség biztosan jövevény volt e tájon, és a többieknél később szerzett itt számos faluból álló birtokot. Bereg megyének ide eső részén a Gut-Keled nemzetségből származó családok lényegében véve később sem számítottak az igazi nagybirtokosok közé. A Nyírség középső sávjában a Szamos folyótól a mai Nyíregyházáig húzódott a Balog-Semjén nemzetség birtoktömbje, a Szamos menti Semjén és Kállósemjén birtokközpontokkal. A XIV század első harmadában több ízbeni osztozkodás révén három család vált ki a nemzetségből (Kállay, Semjéni és Biri), akiknek 64 faluból vagy faluszerü településből állott a birtokuk. E birtokokat a későbbi osztozkodások és az egyes családok kihalása után a Kállay család mindig visszaszerezte. A települések közül tizenkilencben templom és egy helyen (Bűdön) monostor is állott. A Gut-Keled nemzetség az előbbinél jóval nagyobb birtoktestet tudott kialakítani. A XIV. század első harmadában itt 93 (bár e számnál talán kevesebb lakott) falujuk volt. Ezek közül 64 kétségtelenül egyházas hely; ez időben két monostor is volt a birtokukban (Sárvármonostora Nagyecsed mellett és Adonymonostora a mai Nyíradonyban). Adonymonostora a nemzetség közös patronátussága alatt maradt az alágak és családok szétválása után is. A XV. század második felében a Nyírbátorban alapított minorita kolostor is az ő patronátussága alatt állott.