Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
az egyes megyékben fennállott politikai erőviszonyok változó mértékben nyomták rá bélyegüket a megyei szervezet átalakulására, i Az első napok intézkedéseinek következményei az első megyebizottmány fennállása alatt mindvégig érezhetők maradtak. Szabolcs megyének 1848. május 4-ig a korábbi, nemesi közgyűlés, illetőleg e közgyűlés által március 21-én kiküldött közbátorsági választmány volt a legfőbb önkormányzati testülete. Működése erősen formális jellegű, nagyrészt a folyamatban levő, inkább peres ügyek intézésére szorítkozott. 2 A polgári forradalom igényeinek megfelelt önkormányzati testület, a közgyűlés megalakításáról a belügyminiszter április 19-én kiadott tájékoztató körrendelete intézkedett. A rendelet a törvényhatóság első tisztviselőjét a központi kormányhatalom végrehajtójaként jelölte meg, és „a törvények szigorúbb, pontosabb és részletesebb megtartását mint eddigelé történt hazánkban " követelte tőle. Intézkedett a rendelet a közgyűlés összehívásáról is. Az 1848. XVI. tc. alapján április 11-től számított 20 nap alatt, május l-jén, vagy a hó első napjaiban közgyűlést kellett tartani. A közgyűlést megelőzi a választókerületek beosztása és a megye első tisztviselője, a kisgyűlés, vagy küldöttség által minden község szabadon választott képviselőjének behívása. A küldöttek számát a megye nem korlátozhatja, vagy csökkentheti, „mivel csak akképpen fognak minden érdekeltségek kellőleg képviseltetni ". A közgyűlés megalakulása után az országgyűlési választás lebonyolítására központi választmányt alakít, „benne minden választókerületnek legyenek tagjai, és benne helyet foglaljanak elöljárói, kivált azon községeknek, amelyek eddigi törvényeiknél fogva a választásból ki va Iának rekesztve ". A közgyűlés végén az 1848. XVI. tc. 2. §-a értelmében állandó bizottmányt kell választani. A bizottmány tagjai számát a megye terjedelme és a népesség lélekszáma határozza meg. A törvény szelleme szerint bárki megválasztható a bizottmányba. „ Valódi képviselet csak az, amelyben egy érdek sem marad képviselet, mégpedig aránylagos képviselet nélkül. " A belügyminiszter leirata az új megyei hatóság és tisztviselők részére utasítást adott a most hozott törvények népszerűsítésére, megmagyarázására és az ellenük izgatók megfékezésére. „A megye első emberéé a kötelesség és dicsőség, 1 LAKATOS, 1958. 103-128.; CSIZMADIA, 1963. 80-82. és függelék; VÖRÖS, 1966. 1352-1354. 2 A nemesi közgyűlés még március 21-én, 27-én, április 3-án és 17-én ülést tartott „számosan egybegyűlt karok és rendek és tisztviselői kar jelenlétében ". Következményeiben jelentős intézkedése csak a március 21-én elrendelt közbátorsági vagy más néven teljhatalmú központi választmány felállítása volt. Ez az alispán elnökből és 29 tagból állott, a tagok között 24-nek társadalmi helyzete megállapítható. (8 nagybirtokos, 5 pap, 3 ügyvéd, 3 megyei tisztviselő és 2 falusi bíró.) A rendelkezés szerint intézkedések megtételéhez 7 tag állandó jelenléte volt szükséges. SZSZBML, IV. B. 102. Közgy. jkv. 1848. (LI 1/2.); IVA. 1. Közgy. jkv. 1848. (LII/1.)674.
