Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

hogy a megosztható, de meg nem fogyatkozó szabadság elveit, a nemesség önkéntes áldozathozatalát széles körbe terjessze. "

3 A fentebb említett március 21-én alakított közbátorsági választmány a közgyűlés összehívását április 28-i határozatával május 4-re tűzte ki. Felhívása szerint a közgyűlésnek „minden érdek kellő képviseltetése tekintetéből a községek tetszés szerinti számú, megbízólevéllel ellátott képviselőket küldhettek''. Ezen az ülésen mutatták be az országgyűlési választókerületek beosztására és a központi választmány összetételére, valamint a megyebizottmány megalakítására tett javaslatot. A megyebizottmányba „a rendes fizetéses hivatalnokok számát háromszorosan meghaladó 207 tag javasoltatik". A választmány megállapította, hogy a közteherviselés mibenlétéről való felvilágosításra csak a nagyobb nemesi községekben van szükség, mert a megye által „ több országgyűlésekre a közteherviselések iránt adott utasításai nagyobbrészt a nemesség meggyőződésébe is átmentek".

4 3 A BM rendelete, SZSZBML, IV. B. 102. 48. cs. 619. d. 1848. 4 A megyében hét választókerület alakult. A választás lebonyolítására a lélekszám szerint nagyobb 67 községből 80 tagú választmányt jelöltek ki. A választási bizottság összetétele meglehetősen vegyes: 16 személy községi bíró, 14 nagyobb birtokú nemességhez tartozik; 1 pap és 1 jegyző is volt a bizottsági tagok között, 4 tagja pedig a nemesi megye közigazgatásában is szereplő személy. Ez a bizottság állapította meg a választókerületek és a kerületeken belül a községek lélekszámához képest a közgyűlést pótló választmány tagjainak számát. Az iratok közt csak a 4 megyei választókerület és Nyíregyháza képviselői nevei találhatók. A megyei önkormányzati szervek megalakításának ügyét a hamarosan napirendre kerülő országgyűlési képviselőválasztás félre szorította. Ennek közvetlen befolyása az önkormányzat sorsának alakulására 1848—49-ben nem volt, de 1861-ben és 1867-ben annál inkább. Az országgyűlési képviselőválasztások megejtése céljából készült összeírásokból megközelítően megállapítható a megye lakosainak száma, egészen pontosan a képviselőválasztásra jogosultak és az első népképviseleti választásban részt vevők száma. Sajnos, a választási listák nem teljesek, mert két választókerület választási jogosultjai száma hiányzik, és ugyancsak hiányoznak e kerületekből a szavazatszedő küldöttségek iratai is. A meglevő iratok az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatban az e tárgyban eddig megjelent tanulmányokon túlmenő további elemzésekre is lehetőséget nyújtanak. Ugyanabban az aktában egy más összesítés a megye lakott helyeinek számát 160-ban, a lakosok számát pedig Nyíregyháza kivételével 179 430 lélekben adja meg. Máshonnan nyert adatok szerint Nyíregyháza lélekszáma 17 094 volt. SZSZBML, IV. B. 102. 48. cs. 619. d. 1848.; IV. B. 104. 1848-1849. évi választási iratok.