Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE SZABOLCSBAN 1848-1872 KÖZÖTT A megyei igazgatás történetében az 1848-1872 közötti időszak átmeneti korszak. A nemesi megye szerepe az 1848-i eseményekkel befejeződött, a polgári átalakulás és a modern közigazgatás igényei kielégítésére hivatott népképviseleti és igazgatási szervezet s rendszer kialakítása a jelzett évtizedekben történt meg. Az átmenet nem volt zökkenőmentes, főleg azért, mert a politikai események is beleszóltak a fejlődésbe; részben mert az átalakulás két első szakaszában az idő rövidsége sem kedvezett az új elvek gyakorlati kipróbálásának, az átalakulás menetét külső hatalmi erők két ízben is huzamosabb időre megszakították. Tanulmányunk egy megye életében felvetődött problémákat tárgyalja - a teljesség igénye nélkül. Vizsgálódásunk a megyebizottmányok 1848 márciustól 1849 július végéig, 1861. január - október és 1866-tól 1871 végéig tartó működésére terjed ki. I. Az első megyebizottmány működésére az alapvetés nyomta rá a bélyegét; az 1848-ban hozott törvények csak az általános alapelveket rögzítették. Az 1861-i második bizottmány már ezekre hivatkozik. A harmadik működésének alapjául szintén az 1848-i törvényeket tekintette, de már áttételesen, az 1861-ben bekövetkezett gyakorlat által kialakított módosításokkal. Az említett három korszakban mind a politikai, mind a társadalmi, mind pedig a szervezeti problémák eltérő módon jelentkeztek. Az 1848-1849-i első korszak legfontosabb két kérdése a megyei önkormányzat testületi szervének demokratizálása, és a volt nemesi képviselet népképviseleti alapra helyezése volt. E fontos kérdések mellett eleinte fel sem merült a megyerendszer sorsáról akkor már évek óta folyó vita: fent lehet-e tartani a megyei szervezetet, és ha igen, miként lehet az autonómia megtartása mellett a modern, központosított államigazgatás keretébe betagolni. Később már a szabadságharc katonai megszervezésére célozó erőfeszítés érdekében fel sem merülhetett. A helyzet ugyanis akkor már szinte automatikusan alakította ki a központi kormányhatalom megbízottainak a megyei igazgatás minden ágát ellenőrző és igénybe vevő hatáskörét. A megyerendszert érintő 1848-as törvények részletekbe nem is mentek; rendelkezéseik inkább elvi állásfoglalásnak tekinthetők. A forradalom első heteiben
