Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Ez a javaslat már Szabolcs megye közgyűlésén sem került tárgyalásra. A helytartótanács akciója eredményeként 1792. november 11 -én Pesten összeült a regnicolaris deputáció, amelyben a megye másodalispánja, Szathmáry Király József is jelentős szerepet vitt. A királyi személynök elnöklete alatt ölésező küldöttség az év hátralevő részében és a következő évben állandóan foglalkozott a kérdéssel, és az ország összes törvényhatóságaitól bekért vélemények alapján 1794 elejére megszerkesztette az átfogó rendezés alapjául szolgáló javaslatát. Ennek egyes pontjai részben konkrétabb, részben általánosabb formában foglalkoztak az utasforgalom, a pásztorok, az állatforgalom, a mészárosok, a csárdák, a révek, a vámok ellenőrzésével, a szállások és hegyvidéki szétszórt félvak összetelepítésével. A kiadott rendelkezéseket a helytartótanács csak keretnek szánta, amelyen belül minden törvényhatóság a maga különleges helyzetének megfelelően hozhatott részletes intézkedéseket. Ez legtöbb helyen még 1794ben, vagy az azt követő évben meg is történt. Az országos kormányszervek által bekért jelentések legtöbbje ugyan az általunk tárgyalt kérdést érinti, mégis inkább a XVIII. század végi közigazgatás és közbiztonság állapotára ad jellemző képet, és tárgyalása jelen tanulmányunk keretét meghaladná. 38 A következő évtizedek alatt a pásztorság életformájának ügye nem került ugyan le a napirendről, azonban úgy látszik, hogy akkora jelentősége mégsem volt, mint a tárgyalt időben. Ebben nyilván nagy része volt az országos rendelkezésnek is, de minden bizonnyal inkább annak tulajdonítható, hogy a gazdasági élet fokozatos átalakulása következtében, a szilajpásztorkodás csökkenésével a köz- és vagyonbiztonság nem volt már annyira veszélyeztetve. A nagy legelőkkel rendelkező falvak és városok pusztai rendtartása is megszilárdult, a mezei szállások fokozatosan földművelő tanyákká alakultak át. Az utasok és mezőgazdasági munkavállalók útlevéllel való ellátása, az állatforgalom ellenőrzése a következő két évtizedben lassan általános gyakorlattá vált. Ezért a XIX. század folyamán a pásztorok megregulázása már nem volt olyan kényszerítő ügy, mint a XVIII. században. 38 Szathmáry Király József alispán az első tanácskozásról igen részletes jelentést és saját nézeteit összefoglaló javaslatát a közgyűlésnek bemutatta. Ennek egy része az országos határozatba is belekerült. Uo. Fasc. 8. No. 1415. 1792.
