Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

hasonló helyzetben levő törvényhatóság mellett Szabolcs megyének is jelentős része volt.

35 Ugyanis július 17-én a helytartótanács kiadott egy rendeletet, amely az országos rendezés előfutárjának tekinthető körrendelet utasítja a megyéket, hogy ilyen tárgyú statútumaikat küldjék fel hozzá. A vármegye közgyűlése szeptember 4-én és november 11-én tárgyalta a korábbi, Debrecen panaszára adott leiratot és a július 17-i rendelkezést. A gulyások lótartására vonatkozó korábbi statútumokat - ami a debreceniek legfőbb sérelme volt - úgy módosították, hogy a várostól távoleső pusztákon minden gulyánál megengedik egy hátasló tartását, a debreceni pásztoroké a város, a magános vagy földesúri pásztorok lovai pedig a gazda vagy a földesúr bilyogjával legyenek megjegyezve. Az ilyen lovakat a gulyásoknak sem eladni, sem elcserélni nem szabad, a lóról való passust köteles a pásztor mindig magánál hordani.36 A kérdés rendezésének sokágú voltára, a sokféle érdek összeütközésére, s ennek következtében a baj gyökerében való orvoslásának nehézségére igen jól 35 Az országos akció elindítására Arad megye felterjesztése szolgált okul, amely előadta, hogy a megye erdős részein felfegyverzett és szervezett rablóbandák garázdálkodásai következtében - akik fényes nappal csoportosan szekereken járva még a sűrűn lakott mezővárosokat is megtámadják, a szarvasmarhákat és lovakat a csordákról, udvarokból és istállókból is elhajtják, az ellenálló földesurakat vagy tiszteket válogatott kínzásoknak vetik alá - a közbiztonság teljesen megingott. A megye néhány rablást is felsorolt, amelyeket fényes nappal Buty inban és Világoson követtek el. A megyei hatóság, a csekély fegyveres őrség miatt képtelen a bajjal megküzdeni, és félő, hogy alkalomadtán magát Aradot is elfoglalják, ahol a megye pénztárát és mintegy 200 rabot tartó börtönt csak 24 fegyveres hajdú őrzi. A helytartótanács 1792. július 17-én tartott ülésében tárgyalta az Arad megyei felterjesztést, és elhatározta, hogy az összes törvényhatóságokat utasítja, az útonjáróktól az útlevelet követeljék meg, az útlevél nélküli csavargókat fogassak el; kötelesek ügyelni, hogy mindenki tisztességes úton keresse kenyerét; a pusztákon egyik pásztorszállásról a másikra csavargókat gyakori és váratlan rajtaütésekkel össze kell fogdostatni; elrendelték a réveken átkelők szigorú ellenőrzését; a városokon és a falvakon senki az elöljáróság tudta nélkül házába idegent he ne fogadjon, s végül megtiltották a parasztoknak a puskapor és golyó eladását. A katonai főparancsnokságot felkérték, hogy a vármegyei hatóságok kérésére szükség esetén adjanak katonai erősítést részben őrségre, részben a rablók üldözésére, sőt a görögkeleti metropolitát, hogy papjai révén támogassa a polgári hatóságokat a rablók leleplezésében; az erdélyi kormányszéknek átírtak, hogy a határszéli megyékkel indítsanak közös akciót a rablóbandák megfékezésére, különösen Krassó megyében, az alispánokat pedig felhatalmazták, hogy a feljelentők részére a házipénztárból 50 Rh frt-ot fizethessenek ki jutalmul. Ugyanezen az ülésen javasolták azt is, hogy az elharapódzott baj meggátlására szükséges intézkedéseket vagy saját hatáskörben, vagy egy más, regnicolaris deputatio, vagy ami még jobbnak látszik, a leginkább érintett megyék küldötteiből Pesten valamelyik főispán elnöklete alatt e célra életre hívott bizottság adná ki, addig, míg az országgyűlés állandó jellegű szabályozást nem alkot. MOL, Helytartótanácsi lt. Publ. pol. 5-60. 1792,; SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 8. No. 1243. 1792.; Szabolcs megye alispánja behívására a nádor rendelete 1792. szept. 28-án kelt. MOL, Helytartótanácsi lt. Puhl. pol. No. 19-84. 1792.; SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 8. No. 1303. 1792.; Prot. 29. Fol. 191. No. 88. 1792. 36 SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 29. Fol. 183. No. 2. 1792., Fasc. 8. No. 1243. 1792., Prot. 29. Fol. 185. No. 24-25. 1792.