Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Az új alakulásnak egyelőre még a neve is bizonytalan, a borsovai ispánság utódának neve provincia, a mai Szabolcs megyét 1285-ben terra, provincia Nyir ultra partes Tyza néven nevezik, de ugyanezen idő tájt már megjelenik a Comitatus Zathmar et Zabouch név is. 3 A XIV. század első harmadában egységesül a comitatus elnevezés a beregi er­dőispánság helyén kialakuló Bereg megyére is. A XV. században már kialakult a megyéknek nagyjából a XIX. század közepéig meglévő határa és területi illeté­kessége. 4 A mai Szabolcs-Szatmár megyét alkotó, egykori három megye idetartozó ré­szei a XIV. század első harmadában még tükrözték a betelepülés, a birtokviszo­nyok és társadalmi átalakulás két-három évszázad alatt végbement folyamatát. A tatárjárás ugyan némileg hátráltatta és némileg vissza is vetette a benépe­sülést, de a XIV század első harmadában jóval sürübb településhálózatról tanús­kodnak a gyarapodó számú oklevelek. Ezek alapján meg lehet állapítani azt is, hogy a királyi várbirtokrendszer mellett néhány nagybirtokos nemzetség is köz­reműködött e táj benépesítésében, akár úgy, hogy már korábban mint ősi fogla­lók éltek itt, akár úgy, hogy igen korai adományosként jutottak itteni birtokaik­hoz. A XIV. század első harmadában - az okleveles adatok tanúsága szerint ­mintegy 500 lakott hely lehetett a mai megye területén, és ezek egy része a X-XII. században keletkezett; XIII. századi telepítésre valló helynév mindössze 23. A személynév + -teleké, -háza, -laka összetételű helynevek száma 56. Mint­egy két tucatra tehető az inkább a XIV. században végbement osztódással (Kis-, Nagy-, Alsó-, Felső-, ó- és új-) keletkezett települések száma. Ennél jellemzőbb az, hogy megközelítő pontossággal számolva: az 500-ból 125-130 olyan települést találunk a XIV. század elején, amelyek birtokosainak rokoni kapcsolatát nem lehet igazolni a falvak nagyobb többségét már ekkor bir­tokukban tartó néhány nemzetséggel. E falvakban olyan családok a földesurak - némely helyen egyidejűleg több is -, amelyek egymással sincsenek rokonság­ban. Egy-két esetben igazolható, hogy az ilyen családok az egykori várbirtokon szolgáló előkelőbb és erre az időre a nemesi rendbe emelkedett népek utódai. 5 3 GYÖRFFY, 1963, I. 523-524.; WENZEL, 1860-1874. XII. 434.; MAKSAY, 1941. 22-26. 4 CSÁNKI, 1890-1913. 503.; KÁLLAY, 1911. 1420. reg. 5 Egy 1353-ban megejtett határjárás alkalmából néhány hetei nemest „jobagiones videlicet castri de eodem Bereg" jogállapotúnak mondottak: ZICHY, 1871-1931. II. 540.; HeteaXIX. század közepéig jellegzetes kisnemes falu maradt.; A Bereg megyei Baktán a XIV. század közepén a szent király job­bágyai és a vármegye kikiáltói laktak: GYÖRFFY, 1963. 1. 522.; ZICHY, 1871-1931. III. 476.; A Sza­bolcs megyei kisnemesi falvakra: MEZŐ - NÉMETH, 1972. passim. A Bereg megyeiekre: ua. és GYÖRFFY, 1963. I. 528-550.; LEHOCZKY, 1881. III. passim.; A Szatmár megyeiekre: MAKSAY, 1941. 27-29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom