Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Ezzel a rendszabállyal egyidejűleg ismét felelevenítették a gulyások lótartá­sának eltiltására négy évtizeddel előbb hozott határozatot, és éppen úgy, mint az 50-es években, a csendlegények a nyár folyamán a pusztákat több ízben végig­portyázták, hogy a gulyástanyákon található nyerges lovakat és a csárdákon lappangó gyanús személyeket összeszedjék. A csendbiztosok jelentéseiből kide­rült, hogy a gulyások lótartása most is általános volt, éppen úgy, mint a korábbi évtizedekben. 32 A lovak elkobzása miatt először csak az érdekelt pásztorok próbáltak panasz­kodni. A csegei, egyeki, ároktői és debreceni puszták pásztorai „esedező levelé­re" egy alkalommal a lovakat visszaadták, arra hivatkozva, hogy az új határozat még nem válhatott köztudomásúvá, de a tilalmat ismét megújították. 33 A debreceni gulyások panasza a gulyatartó gazdák és a város magistrátusa ré­vén azonban nemcsak a vármegyét, hanem a helytartótanácsot is foglalkoztatta. A gulyatartó gazdák arra hivatkozva, hogy a pusztai legelőknek a várostól való távolsága, a jószágok szilaj volta és a tolvajok által gyakorolt füstöléssel való 32 Uo. Prot. 2. Fol. 109. No. 48. 1792. júl. 18. A pandúrok káplárja jelentése szerint július 2-án tett cir­kálás során a csárdákon és a pusztákon 6 gyanús embert fogtak el, a debreceni, csegei, ároktői gu­lyákon és méneseken 8 nyerges lovat szedtek össze, részben nyergestől és pányvástól, részben nye­regszerszám nélkül. A lovak elvétele azonban nem ment baj nélkül, mert például Cserepesen „Szőke Istvántól egy lovat a csapszéken elvévén, de ugyan tőlünk visszavévén, úgy esett hogyha a vissza­adásban nem engedelmeskedtünk volna, életünket elveszíteni kénytelenítettünk volna ". Néhány hét­tel később a portyázok hadnagya újabb lovakat szedett össze, ezek közül a meggyesi csárda istál­lójában talált ló minden valószínűség szerint lopott volt. „Az istállóban találtam egy kisded, fekete daruláb bélyegű lovat. A csapiamétól megkérdezvén, hogy mitsoda ló volna az magánosan az istál­lóban, azt mondotta, az nékünk a saját jószágunk, magánosan pedig azért van az istállóban, hogy az uram a többit a szekérbe fogván, Csegére ment. De midőn tovább is szorítottam, megvallotta, hogy már vagy tűröm, vagy tagadom, ez nem a mienk, egy debreczeni lókupecz, Szakmáry István, ki is több lovakat vitt ezen vásárra, ezt úgy mint megzabált lovat itt kiadta, meg is alkudta az uram, hogyha megépül, visszajövetelével debreczenyi Szakmáry Istvánnak 39 Vfrt- okatfog érte adni, ha pedig megdöglik, meghadta, hogy nyúzzák meg, megelégszik a bőrivei is. " A lovat behozták Kalló­ba, de visszafelé jövet Aradványon „a csapszékben megállapodván, az ott levő csősz ráesmért, hogy ez előtt két héttel éppen a csapszék előtt egy zsiványforma ember befordított bundában ezen lovon itt megfordulván, kérdeztem tőle, hogy honnét jönne, azt mondotta, hogy Beregszászbúi, továbbá kényszerítettem arra is, hogy szállana le a lóról, de nem akart leszállani, csak lóhátrút kenyere­zett". A gyakori ellenőrzések miatt a gulyások minden módon meg akarták akadályozni a lovak el­vitelét. „Berzéki István, Debreczen város gulyásának a lovát a tanya mellett találtuk, és hogy min­ket észrevett, lóra ülvén, előttünk megszaladt, de utolértük, és minden szerszámostul elhoztuk a lovát, melyet már a tanya mellől harmadízben hoztunk el. " „ Geszti Miklósnak és Molnár Jánosnak a gulya mellett nem találván a lovát, vettük utunkat a füre­di határ felé. Tek. Jósa Gábor úr ménese között megtaláltuk, és a számadatul kérdeztük, hogy kié lehelének ezek a sok nyerges lovak, azt felelte, én nem tudom, nem is láttam, hanem az éjszaka hoz­ta ide Geszti, vagy Molnár. " Uo. Prot. 2. Fol. 109. No. 48. 1792.; Fasc. 8. No. 1167., 1192., 1258. 1792. 33 Uo. Prot. 2. Fol. 129. No. 60. 1792. aug. 16.; Fasc. 8. No. 886. 1791. Az egyeki elöljárók nemcsak azt kérték, hogy az elvett lovakat adják vissza, hanem azt is, hogy a tolvajok kártétele megakadá­lyozása végett és a marhák keresésére minden gulyánál egy-egy lovat tarthassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom