Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

távoleső csárdákat az utak mellé kell áttelepíteni, hogy valóságos vendégfoga­dók legyenek, a szállásokon pedig a tényleges szolgákat és pásztorokat, s azok bojtárjait havonként legalább kétszer az illető falvak elöljárói az erre rendelt megbízható emberekkel ellenőriztessék, s az ott lappangó gyanús embereket fo­gassák el. Azok a csárdák, amelyek egy év leforgása alatt az utak mellett nem épülnek fel újból, lerombolandók. A hatodik pont különösen kiemeli, hogy a közbiztonság romlása és a lopások megszaporodása következtében a földmüvelés és az állattenyésztés óriási káro­kat szenvedett, ezért a legközelebbi országgyűlésre menő követnek az ügy egész országra kiterjedő rendezése céljából teendő javaslatokra utasítást adott. 30 A szomszéd törvényhatóságok részére hasonló intézkedések megtételére el­küldött javaslattal kapcsolatban Szabolcs megye kijelentette, hogy az utasok és az adásvétel igazolására szolgáló passusokat azon év november elejétől minden­kitől meg fogja követelni. 31 Juhász 1740-ből, Debrecen-Balmazújváros határpere térképéről 30 Uo. Fasc. 8. No. 309. 1792.; Prot. 2. Fol. 48. No. 20. 3 1 „A tolvajoknak sokasága az egész országban, de főképpen ezen a Tiszáméilyék környékekben annyi­ra megszaporodott, hogy a szomszéd a szomszédgyától nem bátor, amit keserves véres verítékével keres életében a lakos, azt egy ragadozó tolvaj egy éjezaka elemészti és csaknem társaságot állítot­tak, mit soda fortélyokkal folytassák tolvajságokat. " Uo. Fasc. 8. No. 309. 1792.

Next

/
Oldalképek
Tartalom