Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE TÖRTÉNETE XIV-XV. század A XIII. század folyamán felbomlott királyi várispánságok helyén egy évszázad alatt új alakulás jött létre, a nemesi megye. A folyamat során egyes várispánságok más-más megyék alkatrészévé váltak, az egykori várispánsági központok jelentőségüket vesztették, tartozékaik magánföldesurak kezére kerültek, egyes falvaik lakói nemesi kiváltságokhoz jutottak és beolvadtak a kialakuló nemesi rendbe. A mai Szabolcs megye területén a XIII. század elején még két várispánság osztozott. A Tisza északi nagy kanyarulatában, nagyjából a mai NyíregyházaNyírmada vonalától északra a Szamosig terjedő terület a borsovai várispánsághoz tartozott. A szabolcsi várispánság területét délen, a Nyírségen, nagyjából Nagykálló, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény határolta, de kiterjedt nyugatra a Hortobágy síkságára, egészen a Tiszáig. Déli határát Egyeken, Nádudvaron, Földesen, Sápon át Böszörményig és Hadházig lehet meghúzni. Keleten mindig bizonytalan volt a határa Szatmár felől; Penészlek, Nyírbátor, Nagydobos időnként hol Szabolcshoz, hol Szatmárhoz számított. Viszont a Szamos mentén Szamosszeget, Panyolát, Szamoskért és Kérsemjént mindig Szabolcshoz számították. E bizonytalanság valószínűleg azzal áll kapcsolatban, hogy itt e déli részén a nemesi megye kialakulása idején már két nemzetségnek kialakult birtoktömbjei voltak, amelyek a XIV század első évtizedétől fogva nem állottak a nemesi megye lassan megszilárduló joghatósága alatt. A Szamos és a Túr mentén megtelepült erdőirtásokon, ármentes magaslatokon álló kicsiny falvak részben nemzetségi birtokosok, részben várispánok telepítő munkája általjöttek létre. Az itteni várispánság központja Szatmár volt. A borsovai várispánság emlékét a XI1I-XIV. század fordulójára már csak a mai Nyírbogdány határában pusztanévként - ez időben még lakott - élő helynév és a XV. században még borsovai esperesség néven ismert egyházi szervezetbe foglalt falvak őrizték. A szabolcsi esperesség területe - alább látni fogjuk - a későbbi megye déli részén álló falvakra terjedt ki.

1 A királyi várbirtokszervezet felbomlása a XIV. század elejére - bár nem nyom nélkül - befejeződött. Az okleveles gyakorlat sűrűbbé válása után ugyanis volt még néhány olyan hely, amelyről az adománylevelek mint várbirtokról emlékeztek meg.

2 1 GYÖRFFY, 1963. I. 519-522. 2 MEZÖ-NÉMETH, 1972. 6-7.