Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

BARKÓCZY LÁSZLÓ

BARKÓCZY LÁSZLÓ Szabolcs megyének ő is azon jeles fiai közé tartozik, akit a 19. század elfogult történetírása királyhűsége és vallása miatt mély hallgatásba burkolt. A körülötte való csendet nem törte meg a két háború közti időszak sem, mindeddig nem került rá sor, hogy alakját a tárgyilagos történetírás a feledés homályából fényre hozza. Pázmány Péter egy alkalommal azt mondta Kemény Jánosnak: „ Hazád pedig nekem is hazám ". Más szóval, egy erdélyi ne kételkedjen egy uralkodójához hű katolikusnak a magyarságában. Felső-Magyarországot, melynek 13 vármegyéje közé Szabolcs is tartozott, a vallásszabadságon kívül semmi nem kötötte Erdélyhez, a Barkóczyakat sem. A család végig hü volt királyához, a katolikus vallás hívei és bátor katonák. Magyarország nekik is hazájuk volt. Barkóczy László és rozsályi Kun Anna fia, László 1601-ben született. Anyjáról érdemes tudni, hogy Tarkányi István özvegye, meghalt 1646-ban, 61 éves korában. A Nemzeti Galéria tulajdonában lévő rozsályi Kun epitáfíum készítettője. Ifjabb László három lánytestvére Haller Istvánné, Czobor Jánosné és Melith Istvánné, kiknek neveit a korban jól ismerték. A későbbi kallói főkapitány gyermek- és fiatalkoráról nincs adatunk. 1628-ban zempléni alispán, házasságot sem Szabolcsban kötött első feleségével, Jakusits Erzsébettel, és úgy tűnik, öt fia: István, a vitéz főispán, Ferenc, Kalló leendő főkapitánya, Sándor, Zsigmond és György, a Váradra elrablott is idegenben születtek. Szabolcsba úgy került, hogy Jakusits Erzsébet halála után feleségül vette Tatay Ferenc özvegyét, Szentiványi Erzsébetet. Barkóczy László szabolcsi jelenlétének első adata 1625-re megy vissza, erre az időpontra tehetjük ezt a második házasságát, ekkor nyilvánvalóan a feleségével kezébe jutott baktai birtokáról szökött jobbágyát kéri vissza.

196 1630-tól a vármegyei jegyzőkönyv egy szavát is idézi „Hogyha parasztember az ő borára kezd bort, kivágatja fenekét az bornak. "

I9? A baktai birtok tulajdonképpen az ecsedi várhoz tartozott, az utolsó ecsedi Báthory István, az országbíró adományozta titkárának, Tatay Istvánnak házasodása alkalmával. Ennek nevét a baktai toronyban függő, de sajnos meghasadt 1596. évi harang is viseli. Tatay István Ferenc fia Eperjesen tanult jogot, ügyvédkedett, úgy vette feleségül Szentiványi Erzsébetet, de hamarosan meg is halt. Brandenbugi Katalin lemondásakor a Munkács vára körüli huzavonában Barkóczy László bizonyos mezei hadakat vezetett, amint azt Kemény János is megírta.

198 Továbbá Leleszen is ellentmondott, hogy Rákóczi Zsigmondot ne iktassák be Munkács főkapitányi tisztébe. Mindamellett különösebb szerepet ekkor nem játszott. Viszont a Pálóczi Memóriáié szerint 1631-ben Palócon kezdte építeni udvarházát, s egy évre rá ugyanez az írás így mondja: „Ettünk elsőben vacsorát az Barkóczy László uram kőházának a folyosóján ", 99 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r.j. 4. Fol. 84. Uo. Prot. 10. Fol. 160. Kemény, 1959. 188. Pálóczi Horváth, 1881. 194.