Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
nagyvezírnél megmaradásárul valót, végezhet kegyelmed. Vájjon mért nem végez őkegyelme nemes Erdély országának valami és csendes szabadságot, megmaradást? Azé a szabadság, hogy akaratja ellen madárnyi föld török parancsolatjára, sok tekergő bújdosásával vezér táborában köllött menni, nemde példája ez, egynehány esztendőknek forgása alatt Erdélyben, egyik fejedelmet az másikával öszvevesztetvén az török nemzet, két jó bokor karmazsin csizma elviseléséig, koptatásáig hetedik erdélyi fejedelmet nem értünk? ... Bethlen Gábor fejedelemségétül fogyást micsoda szabad elekciója vagyon fejedelemválasztásban? Maga vallja meg Apafi fejedelem őkegyelme, ha meg meri vallani 1 . Micsoda szabadságos élte Erdélyben? Boldogtalan szabadság az olyan, azmely bárányt farkas őriz. Azt kell mondani, azt kell írnia s azt kell cselekedni, azkit magyar nemzet gyűlölője parancsol ... Miben tartotta meg az török kiadott hitlevele ígéretében? Nemde minden esztendőben s csaknem minden hónapban kiadott hóduló hitlevelei ellen fellebb vervén adójokat sarcoltatja az kegyetlen adózásra ... " 3I °. Szabolcs tehát ez alkalommal megmenekült a török hadjárattal járó pusztulástól, de ez nem azt jelenti, hogy nem szenvedte meg. Az állandó készenlét, a menekülés, a magyar katonaság kihágásai nem a békeéveket idézték. Szabolcs déli része pedig, mely Debrecen vonala alá esett, most már szinte nem is tartozott a vármegyéhez. Katonai téren a vármegyével kapcsolatosan nem szabad említés nélkül hagyni, hogy a vármegyének egy vitéz és bátor katonája, az egykori kallói főkapitány fia, Barkóczy István egyre inkább kitűnik. Ibrányi Ferenc özvegyének a kezével az ibrányi várkastély birtokába jut, melyet meg is erősít, s katonái fenntartása céljából a birtokra mentességet is kap. O maga 2000 vitézzel részt vesz az alsó-magyarországi harcokban, s ezen a télen Gömörben fog telelni. Az 1663. év szomorú mérlegéhez még hozzátartozik, hogy mikor a királyi Magyarország leginkább összezsugorodott, a reformátusok üldözésének elindítása egyre jobban megosztotta az országot, Szabolcsban is perek indutnak a katolikus vallás gyalázása miatt, s egyes földesurak, az élen Báthory Zsófiával a református papoknak nem adták meg a korábbi nónát. És csavargó katonák is nyomorgatták a szegénységet. A „dobi csata" Rabattá tokaji kommendáns - később Bécs védelmében játszik kiemelkedő szerepet, - katonáival, és az aranyosi révnél Apáthy János lövöldözése az ellentétek elfajulását jelzi. Ősszel Kálióba új német kommendáns érkezett, Rambald de Porcia gróf, fia vagy unokaöccse annak a Johann Ferdinand de Porciának, aki Lipót császárnak nevelője, majd minisztereként lett birodalmi gróf. (O építette az osztrák reneszánsz egyik gyöngyszemét Spittalban, a Porcia-kastélyt.) Jelenléte Kálióban első ízben szeptember 25-én datálható, ekkor a vármegyétől legelő hiányában szénát kér most már a szinte szabványosnak mondható fenyegetések kíséretében. „ ... nehogy a tiszt uramék kénytelenek legyenek kimenni és a lovaknak szénáról, abrakról maguk gondoskodni". 5 " A gabona ellátással kapcsolatban a szolgáltatás már nyugta ellenében történik, ami ha most nem is, de később ellenkezést fog kiváltani. A szerző hivatkozása elmaradt. 311 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 81. No 76. 1663.
