Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Ahogy közeledik a tél, mikor a katonának nincs dolga, vagy nincs rá szükség, elbocsátották, a falusiakon való élősködés egyre nagyobb s terhesebb méreteket ölt. Olyan csapás ez a falu népén, mely ellen folyamatosan hoznak rendeleteket, határozatokat, parancsokat, de hasztalanul. A magát Teplicén kúráló nádor 1663. december 23-án írt levele is csak ezek egyike. „Nem akaránk azt is henyélő szemmel tovább néznőnk, hogy mivel mind nemes, mind nemtelen fel s alá sétáló és szegénységet rontó s pusztító katonák, mint akik azelőtt végházakban laktanak, s mint egyéb nemesek, kinek vagy pogány miatt veszett a' házok, vagy másképpen is szegínyedtek meg, kóborlással akarnák táplálni magokat, így összecsoportozván, szabadon gázolják országunkat. Kegyelmetek azért mindjárt publikálja maga vármegyéjében, valaki találkozik, aki vitézkedni akar, vagy mindjárt zászló alá írassa bé magát, vagy álljon másképpen szolgálatra és telepedjék le. Kegyelmeteknek azért hagyjuk és parancsoljuk, valaki efféle kóborlásban tanáltatik, fogton-fogassa, valahol kaphatja és vagy kezünkhez küldje, vagy érdeme szerint mindjárt megbün»312 tesse. A tél folyamán, mint az eddigi rangos kommendánsok, eltűnik a várból, feltehetően otthon tölti a telet. Helyettük, helyette kisebb rangú kommendáns, esetleg hadnagy, aki szintén kommendánsnak nevezteti magát, intézkedik. így volt ez 1664 első hónapjaiban is, mikor a sok eső ismét nagyon megviselte a várat. Hektor Brazza gróf április 29-én számolt be erről a vármegyének. Azonkívül, hogy nincs szekerük, amivel a gabonát a malomba szállítsák, ezért kér 40 szekeret, hozzáteszi: „Itt a várban és a váron kívül minden ledült és romban van.., " és ezek kijavítására „olyan egyenes és nagy fák (mi palánkoknak hívjuk) és vármunkák" szükségesek.

313 A május 10-i levele részletesebb. A palánkfák „négy különböző helyen úgy? ledültek, hogy nincs szükség ajtóra, falak nyílásain könnyű bejönni ".

3N Ez alkalommal érdemben nem sok minden történhetett, mert augusztus 7-én Csala István „mostani kállai substituais (helyettes) vicekapitány" írja a vármegyének, hogy az új várbeli „főkommendant", Paul Anton Moriga érkezésekor megszemlélte a vár állapotát és a következő fogyatkozásokat számlálta elő. Először is „egynéhány helyen kidölőfélben áll a palánk", Másodszor „az ágyuk alatt híddeszkák nincsenek és az tarackoknak is csak két helyen van állása s ágyaik is elrothadtanak, ...ha mi történnék, semmi lőttetést nem vihetne végben. Az vár hídja is elroskadván, azt is nagy helyen építtetni kellene"

315 Nem lehet tudni, mit végeztek ekkor a vár körül, de Sennyey főkapitány szeptember 29-én a végház romladozását említve kér a megyétől rendkívüli vármunkát.

316 Az 1664. év úgy szerepel a magyar történelemben, mint Zrínyi Miklós halálának, a szentgotthárdi csatának és a kevésbé örvendetes vasvári békének az éve, de itt a Felső-Tisza mentén, általában Felső-Magyarország 13 vármegyéjében egész más természetű gondok foglalkoztatták az elméket. JI2

Uo. Fasc. 82. No 111. 1664. 313 Uo. Fasc. 82. No 44. 1664. 314 Uo. Fasc. 82. No 15. 1664. 315 Uo. Fasc. 82. No 14. 1664. 31í

'Uo. Fasc. 82. No 13. 1664.