Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SZUHAY MÁTYÁS

Két nap múlva, április 11 -én maga Barkóczy István számol be a vármegyeiek­nek a pillanatnyi hadi helyzetről. „ Tudom, vagyon kegyelmeteknek is tudására, ­írja -. az pogányságnak ellenünk való készületi, bizonyos hírmondó azmint hozta, az szarvasi hidat elkészítették, mind szándéka, igyekezeti azon vagyon, hogy reánk jöjjenek, azt sem tudjuk mely órában, kire képest mi az hajdú vitézekkel táborban szállottunk Szoboszlóhoz. " Továbbá kéri a vármegyét, illetve az alispánt, „mint jó­akaró atyámfiát, barátomat kegyelmedet, ... hazánk oltalmazására bocsásson vité­zeket által, tudván azt, ha a szomszéd háza ég, az másiknak is gondja érkezik " Az­nap Csorna György is írt a vármegyének Ónodról. Az ő hírei szerint „a hidat Szentandrásnál meg is csinálták, hogy két szekér elmehet egymás mellett rajta... Ha az megkészül, mindjárást csak eljönnek, Kereszteshez fognak szállani, ... volna húszezer török az rácokkal együtt". 266 Barkóczy István április 16-án a Kösélyszeg (Nádudvar és Balmazújváros közöt­ti úton) melletti táborból ír. ... ide érkezvén Szoboszlóra, minden bizonnyal hoz­zák, hogy a török harmad vagy negyed nap alatt ide érkezik. Igaz hazafia lévén és nemzetemnek javát kívánván írtam Melith Péter uramnak, őnagyságának, ... hogy a nemes vármegyével együtt provideáljon (gondoskodjon) magok és nemzetének megmaradása felöl mennél hamarább". Továbbiakban közli, hogy „Istennek hála, már jól megszaporodtunk". Közben megérkeztek a kalauzok, „beszélik, minden bizonnyal, ... hogyha ma este megindul, holnap akár itt megharcoljon" és akár jós­latként is értelmezhető: „Amikor itt szélen hajdú vitézeken esik a veszedelem, félő, akkor kegyelmeteken is romlás nem következzék. " 267 A fősereg más útvonalon haladt, Arad, Gyula vonalon „... török hada mind ja­vával, rosszával - értesíti Gyulay Ferenc - együtt mintegy hatezer, oláh hada, azmint Zsidóvár mellett eljővén urunk vigyázói megolvasták, nyolc zászlóalja, mely alatt is mintegy 400 ha lehetnek, nagy részént fegyvertelen, macukás oláhok. " 268 Ha mármost mindezekről Szalárdyval is konzultálunk, akkor eltekintve a Sólymos helynév, Szarvas, Békésszentandrás esetleg Sulymos félreértésétől, - ma is ott van a komp átkelőhelye - tőle értékes adatokat kapunk a körülményekre vo­natkozóan, így mindenek előtt megtudjuk, hogy Szuhay Mátyás is ott volt a kállai haddal. Továbbá, minthogy az fentebb idézett levelek alapján eleinte a magyarok, amilyen bizakodóan ítélték meg helyzetüket, a későbbi értesüléseik szerint kitűnt, hogy a török túlerő miatt reménytelen a helyzetük. A Kösélyszeggel szemben nyu­gat felé az északról délre folyó Hortobágy túlsó partján vert Szejdi Ahmed tábort, míg Gyulay Ferenc a váradiakkal Kaba szélén, Barkóczy s a káli ói ak szomszédsá­gában táborozott a Kösély egy ága mentén (a lovaknak folyóvízre feltétlen szüksé­gük volt.) A török erejének az előzetes lebecsülése azzal a következménnyel is járt, hogy nem menekítették a családjaikat. Ennek következtében mikor Rákóczinak Gyulayhoz írt levele megérkezett, hogy ne kockáztassanak, vonuljanak vissza, ért­hető felzúdulás támadt. De nem volt mi mást tenni. A magyar sereg még az este tá­bort bontott. Szejdi a következő reggel levágta a szoboszlóiakat, a várost 260 Uo. 267 Uo. Fasc. 78. No 72. 1660. 268 Uo. Fasc. 78. No 60. 1660.

Next

/
Oldalképek
Tartalom