Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

BAKOS GÁBOR

BAKOS GÁBOR 1607-ben született, s a szerencsétlen véget ért Bakos István kallói főkapitánynak a testvéröccse volt. A már említett Lorántffy-rokonság révén I. Rákóczi György másod unokatestvére. Hogy ápolták ezt a rokonságot, Lorántffy Mihály végrendelete is mutatja, melyben úgy rendelkezett, ha lányai elhalnának, Bakos János és fiai örökölnék egyébként nem lebecsülendő javait."

27 Az öreg Rákóczi György apjának, Zsigmondnak volt ugyan testvére, Rákóczi Pál országbíró, s jeles fia is, Rákóczi László, de ők katolikusok voltak, míg a Bakosok luteránusok. Bakos Gábornak gyakori mondása: „Ha tudnám, hogy csak két luteránus ember lenne is ez világon, én lennék az harmadik", jellemzi e téren. Füleki vicekapitány, később ónodi főkapitány, majd a hadjárat alkalmával csatlakozott Rákóczi Györgyhöz. Osgyánban lakott Losonc és Rimaszombat között, várkastélyának tornyai az országútról is látszanak. Kemény János annak idején itt kereste fel. Kemény János a hadjáratban való szereplését, de egyéniségét is eléggé kritikusan jellemzi, elég sokat foglalkozik vele. Szerinte „csak egy hertelen, kapzsi ember", másutt „egyéb magaviseletében is igen gyermeki, avagy vízelméjű ember vala, hűségében is kételkedett vala" Rákóczi. Ami viselt dolgait illeti, elő- vagy utóhadat vezetett, de függőséget nem fogadott el, csak Keménytől. Ha elővéddel volt, „nem is tőn egyéb hasznost, hanem csak elpusztítá az földet az többi had előtt". Bakos katonáiról szólva: „ ... több vala ezerháromszáz lovasból álló hadánál tizenhárom zászló alatt, kik jó vitéz emberek valónak" 228 Hogy Kemény János nem volt vele szemben teljesen tárgyilagos, azt Wesselényi Ferenc, akkor felső-magyarországi főkapitány tanúsítja, s bizonyára ezzel a véleményével nem volt egyedül. 1649-ben „a kassai gyülekezetben bőven deklaráltam (kifejtettem) vala, - írja -, hogy az fogadandó hadak eleiben egy kemény, hazánk-nevelte és hadi experienciákkal (tapasztalatokkal) bíró kellenék, azki engemet suppôt áthasson (helyettesíthessen), mivel én nem lehetek mindenütt közöttük ... ezekbül penig válogathat Kegyelmetek, akár Bakos uramat válassza, kinek csak nevét hallván is az pogányság, nem kevés effektusát (eredményét) látnánk, Szuhay Mátyás uramot, az is csaknem gyerekségétülfogvást hadviselő ember ..." majd még két kevésbé ismert név következik.

229 Wesselényi Ferenc kassai főkapitány ellen indított perét kifejlete teszi szokatlanná. 1655. január 5-én Kálióból ír a vármegyének, s levelében kéri, a közelgő országgyűlésen a követek támogassák igaz ügyében, ahogy azt akkor mondani szokták. Mellékeli a Wesselényi elleni sérelmeit is, a következőkkel vádolja: „ Wesselényi Ferenc uram mindjárt holta után Bornemissza uramnak minden javait, jószágátul való leveleit, jószágát, házát, mindenét elfoglalta s ezt felosztotta, azkit akart, azt adta elő az testamentárius urak eleibe. Ez mai napig is szőlőit, pénzét magánál tartja. Kassai házát is őfelsége számára foglalta el őnagysága. Szendrőben is örökös nemes házát Bornemissza János A szerző hivatkozása elmaradt. 228 Kemény, 1959. 237. 229 BAZML, IV. A. 1. Fasc. 160. No 55. 1649.