Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

NYÁRY ISTVÁN

János, [a nádor Anna húgának férje] minthogy az kommandó övé volt az odakiildött vitézlő nép előtt, Rákóczi Lászlóval bizonyos számú főlegényeket maga mellé választván és éléssel s hússal megerősítvén magokat, az várban benn maradtak, a derekas részét penig az ott lévő népnek Lónyay Istvánnal [annak is háromszáz lovasa lévén ott] és Fekete Péterrel, az hajdúkapitánnyal visszabocsátották és Várda felé szép békével és minden kár nélkül általjüttek az Tiszán."*

63 Hogy ifjabb Bethlen István és Zólyomi Dávid nem várt támadása milyen károkat okozott a kallói várban, arról Bornemissza János kassai vicekapitány és Székely Péter kállai vicekapitánynak Kálnássy Mihály főporkolábbal együtt írt leveleiből értesülünk. Részlet az augusztus 12-i kassai levélből: „... az kárvallott, nyavalyás kállai fejenkint, akár az magok fejének, akár mindennapi eledelnek való barmocskáibül mindenestül kifosztanának szegények, akár köntösöknek (!), hogy az közjóra is magokat s ti kegyelmeteket kérem, maga oltalmára jóindulat} ábul cselekedje s kegyelmetek hogy valami extraordináriust (rendkívülit) indítson az épületnek előmozdítására ilyen szokatlan állapotjában, azmiből az őfelsége kállai vicekapitánya ... Kegyelmeteket megtalálja, kegyes jóindulatját ne vonja meg fahordásbul, tapasztásbul, s egyéb derekas szükségében segítse. Lám, ha csak egy faluban valamely ház szerencsétlenül megég is, az több emberek segítségeket meg nem vonva szokott épülni, így országunk."

164 A hanyag fogalmazás ellenére is világos, hogy az erdélyiek a kállóiak jószágát is elhajtották s megégtek ruháik. A tapasztás emlegetése is igen becses adat, nem hagy kétséget a vár építésmódja felől. És egy részlet a Csató Pétert követő Székely Péter vicekapitány leveléből, Kallóból két nappal később datálva: „Nagyságtokat s tikegyelmeteket harmadikszor kelleték megtalálnom, azmint az előtti írásomból is megértette nagyságtok s tikegy elmetek, az őfelsége végháza mily fogyatkozott és romlott állapottal légyen ... rendelne épületére valami segítséget az kapuk után ... mi ennek építésére elégtelenek vagyunk."*

65 Kézdiszéki Székely Pétert már 1613-ban Kallóban találjuk. Felesége Ujszászy Lőrinc lánya, Borbála.

166 Valószínű, hogy 1631-től vicekapitány. Kalló ostromának a felhagyását az általában túlértékelt rakamazi sánc elleni orvtámadás követte. Történetírásunk csaknem teljességgel hitelt ad a transzilvánus Szalárdynak s Kemény Jánosnak, hogy ez a győzelem késztette volna Esterházyt Rákóczi fejedelemségének elismerésére. A nádor világosan megírta: „Erdélybe őfelsége hada nem megyén", másrészt a rakamazi harc kimenetelének az elkövetkezendő időkben semmi gyakorlati jelentősége nem volt. Nyáry István kallói főkapitánysága ezzel véget is ért. Nem sokat találkozunk vele a várban, de nem is akart maradni. Rákóczi László - nem azonos az új fejedelem unokaöccsével, aki ekkor még meg sem született - csak ideiglenesen került Kalló várának az élére, körülbelül úgy, mint Bosnyák Tamás 1611-ben. Nyáry István utódának a nádor, akinek felesége Nyáry Krisztina, István húga volt, a Bethlen elől Pettkó, 1884. 80-81. SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 49. No 23-24. 1631. Uo. Uo. Elenchus r. j. 4. Fol. 633.