Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
NYÁRY ISTVÁN
menekült Haller Györgyöt tette meg átmenetileg, azután osgyáni Bakos István lépett a nyomába. Szabolcs vármegye főispánja Kálióból történt visszavonulása után, mely most a két országrész határán, a hajdúk szomszédságában ismét kényelmetlen hely lett, Nyáry István életében változás állt be. Sokat fájlalta a szemét. „Szemeim fájdalmai megújulván" és hasonló okok miatt kimenti magát a közgyűlésekről s „maga személyének képében" mást küld, mint Palatitz Jánost, vagy jámbor szolgáját Lasztóczy Jánost, de leginkább Csuta Miklóst, kisvárdai prefektusát, akit olykor várnagynak, castellánusnak is neveznek. Közben 1631. november 18-i keltezéssel báróságot kap főajtónálló mester címmel, majd 1632. június 28-án az uralkodó „Szabolcs vármegye szabad és örökös főispánjává, közönségesen gróffá" nevezi ki. 167 Inkább gesztusként, mert nem volt fiúgyermeke, aki a rangot és címet örökölhette volna. Valószínűleg a Császár Péter-féle mozgalomban tett lépéseinek köszönhette, talán Bécsben úgy látszott, hogy a levélíráson, a vitkai gyűlésen s inszurrekción kívül mást is csinált volna. Valójában Nyírcsászári alatt a Nyírbátorból Ecsedre vezető földúton Bethlen István és a fejedelemségből jött Zólyomi Dávid verte szét a parasztsereg maradványait. Nem tudjuk időponthoz kötni és lefolyását sem ismerjük annak a nagy lelkiismereti válságnak, melynek eredményeként az ifjúkori pápistaverő katolizált. Várday Kata 1630-ban meghalt, hatása megszűnt. Annál inkább eleven volt a nádor és Nyáry Krisztina példája, s nem lehetetlen, hogy titokban Telegdy Anna is megmaradt katolikusnak. Feltűnő, hogy az a Tholnai János varannói prédikátor, aki az „Udvari schola" egyik bevezetőjét írta, az ő elidegenedése miatt volt kénytelen távozni Varannóról. 168 Ugyanakkor, 1630-ban telepedtek meg Sztropkón az ellenreformáció ügyének szerény munkásaiként olasz és lengyel minoriták. A sztropkói rendház mellett Radon Melith György építette számukra a másodikat, végül a varannói lett a harmadik és utolsó. Hatásuk a nyelvi nehézségek miatt korlátozott volt, latinul tudó nemesekre és szlovákokra terjedt ki és tartós sem volt, mert a vallásszabadságért folyó harcok jegyében a reformátusok az épületeiket lerombolták, lakóit olykor kegyetlenül megkínozva megölték. Az olasz minorita rendi források szerint 1640-ben Nyáry István udvari káplánja Pietro da Sant Angelo atya volt, s az egykor Leleszt felverő Nyáry Istvánt úgy említik, mint „a legtökéletesebb katolikus, a mi rendünk védnöke és jótevője." 169 (Az ő udvarában nevelkedett, lett katolikussá, majd maga is minorita szerzetessé az a rozvágyi születésű, de szabolcsi eredetű családból származó Iklódy Illés, illetve rendi nevén Iklódy István, akit Kisgéresen, a mai határnak éppen a túlsó oldalán, útban Barkóczy Ferenc és Lónyay Erzsébetek fele, ahová alamizsnáért ment, két református nemes kordájával egy fához kötve a fejére mért két keresztben tett kardvágással meggyilkolt. A vallása miatt megölt 19 éves Uo. Fasc. 50. No 10. 1632. Komáromy, 1909. 111. Morariu, 1948. II— III. 13.