Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

A VÁR ÉPÍTÉSE

A VÁR ÉPÍTÉSE Kalló végházának a története Szolnok elfoglalásával kezdődik. 1552-ben Khádim Ali budai és Kara Ahmed temesvári pasák egyesített serege komolyabb ellenállás nélkül kerítette hatalmába. A szolnokiak még abban az évben szálguldókat bocsátattak a Tiszántúlra, rövidesen elfoglalták a közeli Balaszentmiklóst is. Szolnok biztosítására palánkkal vették körül, s a mezővárosnak ezután lesz Törökszentmiklós a neve. Észak-Tiszántúl Szolnok felől teljesen nyitva állt a török előtt. Nagybajom, Zsáka kelet felé esett, a Tisza vonala előtt Kisvárda és Ecsed vára csak észak felől őrködött. A szolnokiak még 1553-ban meg is hódoltatták a történeti Szabolcs vármegye túlnyomó részét. Az időpontot onnan tudhatjuk, hogy egy később felvett tanúvallomás jegyzőkönyve szerint a hódoltatást egyes vallomástevők Szolnok, mások Fülek elfoglalásával hozták kapcsolatba. Füleket 1553-ban Hamza bég nevezetes csellel, egy etióp fogoly közreműködésével foglalta el. A hódoló terület északi határa nagyjából a Balsa, Buj, Kótaj, Pazony, Levelek, Vaja, Bogát vonal volt.

1 A hódolás tulajdonképpen olyan adózási rendszer, amikor a jobbágyszolgáltatások fele a magyar földesurat, fele pedig a törököt illette. Ezért szerepel egy faluban magyar bíró és török bíró. A drinápolyi béke előtt azonban ilyesmire nem gondolhatunk. Az 1555-ből származó dikális összeírásban majd minden szabolcsi faluban feljegyeztek elpusztított, felgyújtott házakat. Nem ritkán egész falvak pusztulása jelzi, hogy a Felső-Tisza vidékét elérte a névtelen emberi tragédiáknak véget nem érő sorozata, a török hódoltság kora. 1562-ben a törökök a Tiszán hidat vertek,

2 s attól kezdve János Zsigmond hadait is majdnem minden felső-magyarországi hadjáratba elkísérték. A 60-as évek harcai először Szatmári és Bereget érintették, majd a hadak felvonulási útja lejjebb ereszkedett a Kisvárda-Ecsed vonalba. 1562-ben és 1565-ben nagy pusztítást végeztek, sőt 1566-ban két alkalommal is megjelentek a törökök. Pünkösdkor a szolnokiak Királytelket pusztították s rabolták el,

3 míg ősszel a tatárok az erdélyieket kísérve érintették a megye településeit. A kétszeres pusztítás mértékét egy korabeli dikális összeírás alapján hűen lehet érzékelni. Számos falut teljesen elpusztítottak, Kótaj, Rakamaz, a két Kalló is erre a sorsra jutott.

4 Két év múlva Drinápolyban Verancsics Antal mellett követként Teuffenbach Kristóf tárgyalt, aki felesége, Dóczy Fruzsina révén már előzőleg magyar nemességet nyert. Ahogy lstvánffy a tárgyalások menetéről beszámol, a követeknek meglepetést okozott, hogy míg a török birodalom gondjai miatt a megegyezés a lényeges kérdésekben könnyen létrejött, komoly akadályt jelentett a hódoló terület nagyságának megállapítása. A törökök egy bizonyos Halil-jegyzék alapján számos falu átengedését követelték, amivel jócskán megnőtt volna az uralmuk alatt álló föld. Szabolcs esetében Kisvárda környékének a kivételével az egész vármegye nekik ' MOL, E 158 Conscriptiones portarum, Rsz. A 2662. Tom. XLI. 2 Verancsics, 1981. 109. 3 Uo. 119. 4 MOL, E 158 Conscriptiones portarum, 1666.