Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Bene János: Kossuth Lajos és Szabolcs vármegye levelezése 1848–1849-ben

nyilvánítását, melyet a polgári érdem cserkoszorújaként ezen levelünk által hozzája juttatunk. "

3 E szépen megfogalmazott iratra nem tudjuk, hogy érkezett-e válasz a követtől, aki hamarosan az első felelős kormány pénzügyminisztere lett. Erre vonatkozó adat eddig még nem került elő, s így csak annyit feltételezhetünk, hogy a címzett vagy nem válaszolt, vagy az erre vonatkozó irat még mindig lappang valahol, esetleg elveszett. 1848 tavaszán-nyarán Kossuth Lajos minisztersége idejéből érkeztek ugyan leiratok a Pénzügyminisztériumból a vármegyéhez, de azokat mindig Duschek Ferenc álladalmi titkár írta alá. Ezen levélváltások elsősorban az összegyűjtött és a minisztériumba küldött segedelempénzek sorsáról, nyugtázásáról szólnak. Az első iratok egyike, melyet már Kossuth Lajos mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke írt alá, 1848. december 13-án kelt, miután befutott a hír Pestre, hogy a gróf Franz Schlick császári-királyi altábornagy vezette osztrák csapatok Galíciából betörtek Felső-Magyarországra és december 11-én elfoglalták Kassát. A levélben az OHB elnöke ezen szomorú esemény ismertetése mellett azt is közölte, hogy az országrész megtartása érdekében minden ott állomásozó erőt össze kell vonni, s ezek egységes vezetésére, összefogására „...Szemere Bertalan urat teljes hatalmú kormánybiztosnak a Honvédelmi Bizottmány ezennel kinevezi akképpen, hogy Gömör, Abaúj, Szepes, Sáros, Torna, Zemplén, Szabolcs, Borsod, Heves, Pest vármegyékben, a Hajdú és Jászkun kerületekben mindent tehessen, rendelhessen, parancsolhasson, amit az ellenség meggyőzésére, megsemmisítésére szükségesnek és kívánatosnak tart. Es e tekintetben rendeleteinek a megnevezett megyék és kerületek, sőt a kinevezett kormánybiztosok is pontosan és felelősség terhe alatt, minden feltétel nélkül engedelmeskedni kötelességöknek ismerjék... "

4 1 848. december közepétől azután felgyorsult a levélváltás. Nem véletlenül, hiszen december elejétől megindult a bécsi udvar második nagy támadása, az osztrák seregek a főváros felé törtek előre, a nemzetiségi mozgalmak fellángoltak; ilyen politikai, katonapolitikai helyzetben a még viszonylagos nyugalomban lévő vármegyék fegyverben lévő nemzetőr- és honvédalakulataira módfelett szükség volt. Ezekben a feszült napokban rendelte a vármegye egyik nemzetőr zászlóalját a máramarosi mozgalmak lecsendesítésére, egy másik nemzetőr alakulat Kolozs megyében szolgált, Nyíregyházán pedig indulási parancsra várt az ott szervezett 43. honvédzászlóalj. Amikor pedig 1848. december végén a kormány úgy döntött, hogy székhelyét a 3 Uo. 20. 4 Uo. 295.