Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
Kossuth és kora a források tükrében - Bene János: Kossuth Lajos és Szabolcs vármegye levelezése 1848–1849-ben
Tiszántúlra, Debrecenbe teszi át, akkor az ország keleti felének szerepe, jelentősége különösen felértékelődött. Ezen a vidéken, az egyik legnagyobb népességszámú vármegye Szabolcs volt. Gazdasági erejét sem lehet kétségbe vonni, hiszen a későbbiek során erején felül szolgálta a szabadságharc ügyét nemcsak a fölös számban kiállított újoncaival, hanem a honvédsereg ellátását szolgáló mezőgazdasági termények szállításával, a lőporgyártáshoz elengedhetetlenül szükséges salétrom termelésével és nem utolsó sorban a lovak átadásával. Voltak persze erősebb, szabad királyi városokat is magukba foglaló szomszédos vármegyék, de azokat az ott lappangó nemzetiségi ellentétek tették sokszor bénává, s azok lecsendesítésére éppen Szabolcstól kértek nemzetőrséget. Szabolcs vármegye etnikailag szinte teljes homogenitásával, megyebeli vezetőinek liberális felfogásával - melyen itt mind a reformkori, mind pedig az 1848 tavaszán választott Megyebizottmányt, valamit az 1848. december 4-től regnáló Vármegyei Honvédelmi Bizottmányt értem - igen komoly támaszává vált a fővárosból Debrecenbe áttelepült Országos Honvédelmi Bizottmánynak és az országgyűlés képviselőinek (már akik követték a kormányt oda). Nem véletlen, hogy ezen liberális felfogás, valamint a közelség miatt 1848 késő őszétől szinte minden szomszédos vármegye sorra kérte a szabolcsi nemzetőrök segítségét a megyéjükben kiütött nemzetiségi mozgalmak féken tartására. Szabolcs vármegye, lehetősége szerint, szinte mindenhová küldött kisebb-nagyobb nemzetőr kontingenst. 1848. december 16-án Kossuth önkéntes nemzetőrökből s más önként ajánlkozókból álló gyalogos és lovas önkéntes mozgó csapatok szervezésére hívta fel a törvényhatóságokat - köztük Szabolcs vármegyét is - az országra minden irányból törő ellenség ellen. Három nap múlva arról értesítette a megyei Honvédelmi Bizottmányt, hogy teljhatalmú kormánybiztossá Beöthy Ödön Bihar megyei főispánt nevezte ki az OHB. December 21-én újabb levél érkezett Pestről Nagykálióba azzal az utasítással, hogy a még 1848 őszén a honvédsereg létszámának növelésére elrendelt újoncozásból (amikor a megyére a törvény összesen 3471 újonc kiállítását rendelte) hiányzó 1366 újoncot kell a lehető leggyorsabban „ ...semmi újabb felszólítást nem várva, szigorú felelet terhe alatt azonnal ide Pestre fölszállítani. A hon mostani körülményeiben, hol minden oldalról ellenséges seregek törnek országunkra, elvárja a Honvédelmi Bizottmány, hogy Szabolcs Megye közönsége a hon egyik törvényhatósága által sem engedendi magát készségben s pontosságban megelőzetni... " 5 A vármegye az újoncozást nagy lendülettel folytatta továbbra is, így az év végére már csak 154 5 Uo. 336.
