Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Takács Péter: Kossuth és Szabolcs megye

nyoma nem található, de ismerve Szabolcs megye nemeseinek kurucos mentalitását, a hír valódisága nem zárható ki. A Szabolcsról közölt utolsó információ az 1837. február 13-án tartott nagykállói megyegyűlésről jelent meg a Törvényhatósági Tudósításokban. Mint ügyes újságíró és lapszerkesztő, Kossuth ezúttal hosszan ecsetelte az 1836-os véres tisztújítás következményeit. Arról tájékoztatta előfizetőit, hogy a megye tisztikara egy, e célból létrehozott választmánnyal vizsgáltatta ki a véres tisztújítás körülményeit. A sok száz oldalnyi tanúvallomást, a vizsgálat folyamán keletkezett jegyzőkönyveket felküldte a Kancelláriához, lemondván ezúttal az elsőfokú bíráskodás vármegyét illető jogról. Ezt követően érzékletes stílusban kezdett annak a vitának az ismertetésébe, amelyik akörül bontakozott ki, hogy állítson-e fel a jövőben egy 30 vagy 50 tagú választmányt Szabolcs közönsége a tisztújítások lebonyolítására, vagy elégedjenek meg azzal, hogy eltiltják a nemeseket fegyverek, botok hordozásától, viselésétől a megyegyűlések, tisztújítások, követválasztások alkalmával. Az érvek és ellenérvek szikrázását minduntalan fölhorgadó lárma kísérte, amelyet a főispán is csak percekre volt képes lecsendesíteni. A vita kimenetelét nem követhette végig Kossuth, s a szabolcsi megyegyűlés ez ügyben hozott döntéseit sem ismertethette előfizetőivel. A Törvényhatósági Tudósítások ezen utolsó számának szerkesztése közben, 1837. május 5-re virradóan a nádor parancsára elfogták és bebörtönözték Kossuth Lajost. Ezzel megszűnt a Törvényhatósági Tudósítások magánlevélként való terjesztése. Elmaradtak a Szabolcs vármegyei ricsajos közgyűlésekről szóló tudósítások. Az 1839-1840-es országgyűlésig a kormányhatalom megkísérelte szigorú központi utasításokkal, politikai perekkel fékezni a reformokat és a nemesi közszabadságot. A rendi alkotmányosságra és a nemesi jogokra oly érzékeny Szabolcs - 32 vármegyével együtt - ezt nem volt hajlandó tudomásul venni. Mint korábban az ifjak és Wesselényi, most a Kossuth ellen elkövetett törvénysértés és jogtiprás kapcsán ostromolták felirataikkal # Kancelláriát, rajta keresztül az uralkodót. 1837 májusától Kossuth és Szabolcs vármegye nemesi közönségének a kapcsolata arról szólt, hogy hányszor és milyen érvekkel tiltakozott Szabolcs felirataiban Kossuth bírói ítélet nélküli bebörtönzéséért. Kossuth Lajos pedig perében minduntalan hivatkozott a vármegyék - közöttük Szabolcs megye - tiltakozó felirataira. Nemest Magyarországon - tettenérés esetét kivéve - bírói ítélet nélkül ugyanis az Aranybulla 1222-es kiadása óta ítélet nélkül nem börtönözhettek be. A Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjével szemben alkalmazott eljárás egy 600 évesnél régibb alkotmányos jogot sértett. Nemcsak Kossuth személyéért, a rendi alkotmányosság sérthetetlenségéért is szólt tehát az ének. Minden magyarországi privilegizált személy