Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Takács Péter: Kossuth és Szabolcs megye

alkotmányos jogát sértette meg a királyi hatalom. A rendi alkotmányosság védelme­zői között pedig Szabolcs megye - lévén nemességének többsége protestáns - mindig élenjárt. A megye említett alkotmányvédő hevülete némileg csitult az 1839-1840-es országgyűlést követően, amikor a diéta - Deák Ferenc kompromisszumos javaslatá­val - kikényszerítette az uralkodó kegyelmi aktusát, és a politikai pereket megszün­tették. Kossuth kiszabadult börtönéből, s a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Ekkortól - meg­őrizve és gyarapítva korábbi baráti, emberi, elvi kapcsolatait - a törvényhatóságok, a vármegyék helyett a korszerű, polgári Magyarország törvényi feltételeinek szintézis­be foglalására, az ország intézményhálózatának a megújítására, az ország iparosításá­ra, közlekedési hálózatának kiépítésére, a magyar ipar védelmére, az ellenzéki párt megszervezésére koncentrált. írásaiban felhasználta ugyan a törvényhatósági példá­kat, de lapjában a kiépített levelezői és tudósítói hálózatra bízta a vidéki hírek, tudó­sítások szerepeltetését. Szabolcs megye irányítását pedig átmenetileg a konzervatívok vették át. A me­gyegyűléseken visszaszorult a sérelmek hangoztatása, de erősödött a társadalompoli­tikai kritika. Ennek köszönhető, hogy az 1847 novemberében megnyíló diétára Sza­bolcs megyéből Bónis Sámuel a legradikálisabb utasítással érkezett. Nemcsak az úr­béres, mindenféle úri viszony felszámolására tett javaslatot, ami az országgyűlésben talán csak Kossuth rokonszenvét nyerte meg. A sajátos társadalompolitikai viszonyok miatt azonban ez a javaslat ekkor még elsüllyedt az álmok, vágyak tengerében. Az 1832 óta letűnt évek azonban az emberi, elvbaráti kapcsolatok terén megala­pozták Szabolcs megye politizáló nemessége hangadóinak és Kossuthnak azt a szoros barátságát, aminek eredményeként a vármegye tisztségviselői végig kitartottak a for­radalom és szabadságharc mellett. Számolatlanul adtak honvédet a haza védelmére, s erejükön felül vállaltak anyagi áldozatokat is. Ennek az új minőségű egymásrautalt­ságnak és szívesen vállalt kapcsolatnak, forradalmi és szabadságharcos együttműkö­désnek lett aztán a következménye, hogy a dualizmus korában Szabolcs megye rend­re függetlenségi és negyvennyolcas párti képviselőket küldött a parlamentbe. 1 Jegyzetek helyett: Ennek a Kossuth-emlékünnepségek során elhangzott előadásnak a forrásbázi­sát a Szabolcs megye helytörténetével foglalkozó tanulmányokon és monográfiákon kívül első­sorban Kossuth kéziratos lapjai, a Barta István és a Történettudományi Intézet által kiadott Or­szággyűlési Tudósítások és Törvényhatósági Tudósítások képezik. A publikált források mellett felhasználtam a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár IV. A. 1. Actapolitica fondjának a re­formkori országgyűlésekkel kapcsolatos iratanyagát, valamint László Géza Szabolcs vármegye 1848/1849-ben című forrásgyűjteményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom