Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Csatáry György: Beregszász a Rákóczi-szabadságharc idején

reggeltől ide tartottak a kereskedőkkel és vásárlókkal együtt a felkelők is. A folyamatosan gyarapodó csapat létszámáról azonban csak hiányos adataink vannak. Sok nézelődő akadt a téren, és Eszéék el is érték céljukat: ékesszólással és fenyegetéssel egyaránt igyekeztek maguk mellé állítani az embereket. Beregszásznak már a zászlóbontás előtt is kuruc híre volt. Ismeretes a Szepesi Kamara egyik tisztjének korábbi kijelentése „a kuruc városról". A téren mozgolódó csapatokat rendezettség és a fegyelem tekintetében még korántsem lehetett katonai mércével mérni. De ez is elég volt ahhoz, hogy a megyei hivatalnokok felfigyeljenek rájuk és intézkedjenek. Futárokat küldtek a munkácsi és a szatmári várba a helyőrségek parancsnokaihoz, tájékoztatva őket a városban kialakult helyzetről.

8 A szabadságharc ügyét nagymértékben segítette, hogy Kemsey Sámuel, Beregszász főbírája már a zászlóbontás idején a kurucok közé állt, így jóval bátrabbnak bizonyult Keresztes Andrásnál. Ekkor Beregszászban 50 fős osztrák és magyar katonaságból álló helyőrség tartózkodott, akik nem fejtettek ki ellenállást. A vármegyei nemesség és a vezető hivatalnokok gr. Csáky István főispán vezetésével már jóval ezelőtt átkeltek a Tiszán, hogy a számukra biztonságot nyújtó szatmári várőrséghez csatlakozhassanak. Közben főként fegyver nélküli felkelők érkeztek és tartottak a zászlóbontás színhelye felé. A Vári felől érkező egyik csapat lepte meg Kajdy Istvánt,

9 a megyei szolgabírót, aki Benéből kora reggel Maróthy István főjegyzőtől indult Beregszászba. A védelmét biztosító 40 felfegyverzett hajdú és a csak botokkal rendelkező felkelők között harc bontakozott ki. Ennek következtében Kajdyt tizenheted magával elfogták és hűségeskü letételére kényszerítették. Kajdy először vonakodott, de végül engedett az erőszaknak. Arra eskették fel, hogy Rákóczi eljövetele után maga is híve lesz, addig viszont borzsovai házánál marad. Ezután az esküt betartva csatlakozott Rákóczihoz, majd hadbíróként szolgált a Szatmárt ostromló seregben Senyeinéi és Budaynál. 1704 nyarán a fejedelem a kivégzett Kis Albert helyett ezredes kapitánynak nevezte ki. Sok csatatéren megfordult. Rákóczi így jellemezte: „Az való, hogy a köznép elméjével, szívével nyelve által igen bír. " Beregszász piacterén azt híresztelték, hogy Rákóczi Beregszászba jön, már el is indult. Esze és Kis Albert Beregszászban is kihirdette a brezáni kiáltványt, kibontották a még megmaradt zászlókat. A zászlók piros színűek voltak, Rákóczi nevét, rangját, valamint az „Istennel a hazáért és a szabadságért" jelszót hirdették. A beregszászi piactéren a felkelők katonai jellegű szervezkedésbe fogtak. Esküt tettek az Csatáry György: Beregszász és környéke a Rákóczi-szabadságharcban. Kárpátaljai Szemle, 1997. 4 sz. Kajdy István a későbbiekben Rákóczi oldalán-harcolta végig a szabadságharcot mint ezredeskapitány.