Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Csatáry György: Beregszász a Rákóczi-szabadságharc idején

zászlóktól fellelkesedett nép először Tarpán kezdte el toborzó hadjáratát. Mivel Esze Tamás tarpai volt, nagy befolyással bírt a településen. Itt 300 gyalogost és 40 lovast sikerült megnyernie a szabadságharcnak. 1703. május 21-én már így jelenhettek meg Váriban, ahol 62-en csatlakoztak hozzájuk. Váriban a község bírójának, Keresztes Andrásnak a kapujában kitűzték Rákóczi egyik zászlaját és kifüggesztették a brezáni kiáltványt is.

5 Tarpa után Vári volt a legjelentősebb kuruc fészek a Tiszaháton. Bizonyította ezt 1697-ben, a hegyaljai felkelés idején is. A vári zászlóbontás szerencsés időpontra esett, Károlyi Sándor ugyanis gr. Csáky Istvánnal, Bereg-Ugocsa megye főispánjával megállapodott, hogy Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegye nemessége a szatmári helyőrség támogatásával május 21-én átkel a Tiszán és megindulnak a kurucok ellen. De a tervezett időpontban már nem sikerült átkelni a folyón, mert a túlsó parton felkelők álltak. Lőwenburg Friderich, Szatmár várának parancsnoka erre viszszarendelte katonáit, és a nemesi bandérium is szétoszlott.

6 Vári népe összegyűlt a fejedelem hívó szavára. Jellemző a kuruc vezérekre és toborzókra, hogy itt is elferdítették a fejedelem által kiadott brezáni kiáltvány tartalmát. A kiáltvány szövege lényegében eltért a váriban is terjesztettektől. A Rákóczi által fogalmazott kiáltvány méltóságteljes szövege mérsékelten ígért, szigorúan tiltó üzeneteit a szószóló nagy biztatásokra és félelmetes fenyegetésekre változtatta. Lényege így hangzott: a fejedelem 15 000 emberrel áll a határon, és jaj annak, aki parancsainak nem engedelmeskedik vagy közömbös irántuk. A vári zászlóbontásról maga a bíró, Keresztes számolt be írásban a szatmári commendansnak, Lőwenburg ezredesnek. Vári lakossága a kuruc lustrák szerint is jelentős számban képviseltette magát a szabadságharc frontjain. Az 1706. évben készült mustrakönyv szerint „Esze Tamás Uram Nemes Mezei Gyalog Ezredében " 31 vári kuruc katona említődik.

7 A Váriban összesereglett mintegy 500 főnyi lovas és gyalogos a határban éjszakázott. Tudták, hogy másnap, szombaton, május 22-én országos vásár lesz Beregszászban, ahol tömegestől állíthatnak oldalukra katonáskodni vágyókat. A vári toborzás eredménye Beregszászban mutatkozott meg, mert a környező falvakból már kora A kiáltványt publikálta és társadalomtörténeti szempontból feldolgozta Esze Tamás (Esze, 1954. 285-316.) Lásd Lehoczky Tivadar: A Rákóczy-korszak Beregmegyében 1660-1711. Bereg, 1903. (a továbbiakban Lehoczky, 1903.) 19-21. sz.; Esze Tamás: A tiszaháti felkelés. Bp., 1952. (a továbbiakban Esze, 1952.) A Vári eseményekre vonatkozóan lásd Esze, 1954. 309.; A Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban MOL) őrzött Károlyi Levéltár P 396 mustrakönyvének részleteit publikálta Hegedűs István: „Esze Tamás ezerében, a Felső-Tisza-Vidéki Vármegyék Hadfogó nemeseinek 1706. évben készült lajstroma". In: Helytörténeti tanulmányok. IX. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 275-340.