Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Pejin Attila: A Kossuth-kultusz nyomai Zentán és Magyarkanizsán

küldetett ki a város költségén, Kossuth szoborra 1000 frt, a ravatalra díszes koszorú költsége szavaztatott meg, a temetés napján az összes üzlethelyiségek zárva marad­nak, a hitfelekezetek ugyan e napon a templomokban gyászistentisztelet tartására hí­vatnak fel. " Ugyanakkor a Gazdakör kezdeményezésére gyűjtés indult egy Kossuth­emlékoszlopra, melyet a tervek szerint az Újtemplom-téren állítottak volna fel. Az ak­cióba más egyletek is bekapcsolódtak, így például az Ipartestület, az Iparos Ifjak Ön­képzőköre stb. A Zentai Közlöny folyamatosan közölte az adakozók névsorát. S bár megalakult a gyűjtőbizortság s kinyomtatták a gyűjtőíveket is, az emlékoszlop nem készült el. 4 Azt sem tudni, mi lett a már összegyűlt pénzzel. Mindenesetre a zentaiak kegyeletőrző zarándokútja továbbra is a szegedi Kossuth-szoborhoz vezetett. 5 1902. szeptember 19-én a képviselő-testület díszülést tartott Kossuth Lajos szü­letésének 100. évfordulója alkalmából. Ekkor született meg az ötlet egy szobor fel­állításáról. 1907-ben a polgármester felhívással fordult a polgárokhoz, hogy adakoz­zanak Kossuth szobrára; úgy tűnik, azért, mert a közpénztárból erre a célra kiutalt évi összeg nem bizonyult elegendőnek. Ismét gyűjtőíveket nyomtattak, s megindult a gyűjtés. 6 A Zentai Híradó szerkesztője, Kabos Ármin vezércikkében rámutatott arra a tényre, hogy amennyiben a gyűjtés ilyen ütemben halad, a szobor felállítására még hat-hét évet kell várni; pedig a következő évre (1908) előlátott hídavatási ünnepség jó alkalom lenne a szobor leleplezésére is. Tudniillik az épülő vashídnak Kossuth ne­vét szándékozták adni. 7 A fel nem állított szobor szerepelt a Fő tér rendezésének ter­vében is, melynek szükségessége a Plébániatemplom építése után, valamint a leégett katolikus templom helyén építendő új templom kérdésével kapcsolatban vetődött fel. Horvay János budapesti szobrász készülő alkotása a városháza, az új templom és a Deák utca tengelymetszetébe került volna. 8 Mondanunk sem kell, hogy ez a szobor sem jutott el Zentára, akárcsak Róna József monumentális Savoyai lovasszobra, ame­lyet szintén a zentaiak rendeltek, de végül Budán kötött ki. S ha már a Kossuth-szobor nem is került a Fő térre, sem pedig az új vashíd feljá­rójához, a híd Kossuth nevét viselte egészen 1918-ig - utána átkeresztelték, majd 1941-ben a visszavonuló jugoszláv katonák felrobbantották. Tekinthető ez akár szimbolikus cselekedetnek is, hiszen - leszámítva az 1941-1944-es időszakot - a Kossuth-tisztelet továbbélése is kárt szenvedett a híddal együtt. Lásd például a Zentai Közlöny 1894. március 25., április 22., május 8., illetve június 24. száma­it! Az Összetartás 1903. november 11. számában egy ilyen szegedi koszorúzásról tudósít. ZVM, Hasonmások Gyűjteménye Zentai Híradó, 1907. október 27. Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék - Zenta, 2002. 360.

Next

/
Oldalképek
Tartalom