Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
Kossuth és kora a források tükrében - Galambos Sándor: Böszörményi László, a „Kis-Kossuth”. Párhuzamok és kapcsolódási pontok
Böszörményi elfogadottságát, népszerűségét bizonyítja, hogy országgyűlési képviselőjelöltként indulhatott 1861 áprilisában a nagykálíói választókerületben. A választást meggyőző fölénnyel nyerte meg. Krasznay Péter naplójegyzetei szerint az egykori 48-as honvédek a szavazást megelőző napon elhatározták, hogy erélyesen fellépnek azok mellett, akik „... a forradalomban vagy mint képviselők vagy mint honvédek tettlegesen részt vettek. " 8 Ez az összefogás még inkább megerősíthette Böszörményit az 1848—1849-es gondolatkörben, amely meghatározta a „Politicai hitvallásom" című képviselői programját is. 9 Az új országgyűlési képviselő programpontjai: - a megye február 18-i irányelveinek elfogadása - a bécsi birodalmi tanácsot rendező és ebbe Magyarországot beolvasztó császári rendelet elutasítása - a nemzetiségi igények elismerése - az 1848. évi törvények visszaállítása, majd demokratikus irányban történő továbbfejlesztése - a magyar kormány, a megyei és községi hatóságok fenntartása - törvény előtti egyenlőség - vallási, lelkiismereti szabadság, nevelési jogegyenlőség - a törvények betartása. Böszörményi szerint csak e feltételek életbe lépése után történhet meg a koronázás, s indulhat meg a törvényalkotó munka. Arra inti a hamarosan összeülő országgyűlést, hogy a nemzet szabadsága, becsülete felett alkudni ne merészeljen, inkább az előbbi szolgasággal térjen haza, mint a nemzet gyalázatával. És ha a szabadságot nem hozhatná is az országgyűlés a legnagyobb magyar szavaival élve, lelkesedést fog hozni... a nemzetnek, hogy tűrjön tántoríthatatlanul. " E szavak egyébként nagymértékben hasonlítanak a Deák Ferenc által készített, augusztus 8-án elfogadott második felirati javaslat híressé vált befejező gondolatához: „Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseinktől öröklött... " ° SZSZBML, XIII. 9. Krasznai Péter naplójegyzetei. Nyomtatásban: „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." Visszaemlékezések, 1830-1861. Szerk. Forrai Ibolya. Bp., 1998. 184. 9 SZSZBML, IV. B. 160.
