Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Galambos Sándor: Böszörményi László, a „Kis-Kossuth”. Párhuzamok és kapcsolódási pontok

GALAMBOS SÁNDOR BÖSZÖRMÉNYI LÁSZLÓ, A „KIS-KOSSUTH" PÁRHUZAMOK ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK Böszörményi László és Kossuth Lajos élete több ponton kapcsolódott egymáshoz, habár valószínűleg soha nem találkoztak személyesen. Böszörményi Kossuth katoná­ja 1848-1849-ben, az 1860-as években országgyűlési képviselőként a kossuthi esz­merendszer lelkes híve, az évtized végén pedig mint újságszerkesztő gyakran közölte a volt kormányzónak a hazai közvéleményhez írott leveleit. E tények mellett az elve­ikért folytatott következetes, megalkuvás nélküli harc rokonítja a két férfiút. Talán ezért kaphatta Böszörményi a „Kis-Kossuth" 1 nevet. Itt és most tehát azt vizsgáljuk, hogy Böszörményi Lászlóra hogyan hatott Kossuth Lajos, illetve milyen közös vagy hasonló mozzanat található életükben. Mindketten a mai Magyarország északkeleti térségében születtek, szülőhelyük, Monok és Kopócsapáti 2 (ahol Böszörményi született) kb. 90 kilométerre fekszik egy­mástól. Mindketten sokgyermekes protestáns köznemesi családban nevelkedtek, Kossuthék evangélikusok, Böszörményiek reformátusok voltak. Kossuth és Böször­ményi is tanult a sárospataki református kollégiumban, jogvégzett emberek lettek, s a jogi pályán kezdték meg működésüket. Kossuth már aktív alakítója volt a reform­kornak, míg az 1822. február l-jén megkeresztelt Böszörményi eszmélésének ideje esik a remények és tervek idejére. Kossuth politikai pályájának csúcsára 1848-1849-ben érkezett el, tevékenysége Magyarország minden lakosára jelentős hatást gyakorolt, így a fiatal Böszörményire is, aki nagy lelkesedéssel állt a forradalom oldalára. Március 21-én már a nagykállói Közbátorsági Bizottmánynak a tagja lett. Aztán beállt katonának. 1848. szeptember 10-én mint a szabolcsi önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya tette le az esküt a megye székhelyén, Nagykállóban. Október 27-én reguláris honvéd zászlóaljjá alakult át a csapat, amely a 48. sorszámot kapta. A 48-asok hősiesen küzdöttek, Ozorától egészen Komáromig. Böszörményi többször kitűnt bátorságával. 1849. február elsején száza­dossá léptették elő. Tidrenczel Sándor sem adta meg a választ, hogy honnan ered a „Kis-Kossuth" elnevezés, pedig 1986-ban, Nagykállóban kiadott 71 oldalas munkájának címében is szerepel: Böszörményi László (a „Kis-Kossuth"). Ma Aranyosapáti

Next

/
Oldalképek
Tartalom