Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

amely szerint: „Most minden attól függ, hogy a király Budára jöjjön, s a külügymi­nisztériumunk is. A birodalom diplomáciáját nekünk kell igazgatnunk."^ Kossuth 1848. július 11-én előadta, hogy a kormány mindjárt az első napokban az angol hata­lommal érintkezésbe bocsátkozott, de „meg lehetünk győződve, hogy az angol ott és annyira s addig fog bennünket pártolni, mennyiben egyszersmind saját érdeke fogja megkívánni." 22 Kossuth finom megfogalmazásából kicseng Anglia azon érdeke, hogy a Habsburg Monarchia fenntartása fontos számára. Batthyánynak nemzetközi szempontból utolsó fontos lépése Teleki László megbízólevelének aláírása, aki Ma­gyarország diplomáciai képviselőjeként Franciaországba indult azután, hogy Bécs követelte az önálló magyar hadügy-, külügy- és pénzügyminisztérium felszámolását. Kossuth természetesen tudott a küldetésről, hiszen a kormány nevében történt, és ő, mint pénzügyminiszter hivatalból intézkedett, hogy fedezzék az út költségeit. A fran­cia kapcsolat azonban megítélésünk szerint mindinkább Batthyány ügye maradt. A Batthyány-kormány lemondása után Kossuth vezetésével Magyarország vállal­ta az önvédelmi harcot. Kossuth Hírlapja külföldi rovatában különösen behatóan igyekezett tájékoztatni olvasóit más országok politikai eseményeiről azzal együtt, hogy Kossuth ekkor nagyon el volt vágva a nyugati világtól, de a várható osztrák támadást politikai eszközökkel próbálta kivédeni, erre jó példa a bécsi-amerikai nagykövettel, William Stiles-szel történő kapcsolatfelvétel is. Kossuth arra kíváncsi, vajon az amerikai nagykövet hajlandó-e közvetítetni az OHB és az udvar között. 1848. november 29-én a követet, mint az OHB elnöke levélben kérte fel, hogy pró­báljon az osztrák vezetéssel tárgyalni. A követ utóbb tájékoztatta Kossuthot próbál­kozásainak sikertelenségéről. Szeptember óta a magyar vezetés külföldön csak egyetlen állandó székhelyű megbízottal rendelkezett Teleki László személyében Párizsban. Kossuth jó érzékkel hamar felismerte, hogy az adott helyzetben a magyar külpolitika közvetlen intézését Nyugaton, más országokkal való kapcsolat felvételét is beleértve, erre a kiépítendő központra kell bíznia. Éppen e körülmény miatt fontos többek között Kossuth 1849. február 24-én Telekinek írt levele, amelyet Debrecenben fogalmazott meg. Ezt három szempontból érdemes megvizsgálni. Először ebben a levélben Kossuth kitért az oro­szok erdélyi jelenlétére. Másodszor felteszi a kérdést, vajon az európai nagyhatalmak miért nem ismerik fel azt a tényt, hogy Magyarország katonai legyőzetése az európai egyensúlyra is kedvezőtlen hatással van. Megjegyezzük, ezt a levelet 1849. március 15-én a francia külügyminiszterhez és Pulszky közvetítésével március 16-án az angol 21 Idézi Kosáry, 1999. 21. 22 Iratok, 107.

Next

/
Oldalképek
Tartalom