Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

amely szerint: „Most minden attól függ, hogy a király Budára jöjjön, s a külügyminisztériumunk is. A birodalom diplomáciáját nekünk kell igazgatnunk."^ Kossuth 1848. július 11-én előadta, hogy a kormány mindjárt az első napokban az angol hatalommal érintkezésbe bocsátkozott, de „meg lehetünk győződve, hogy az angol ott és annyira s addig fog bennünket pártolni, mennyiben egyszersmind saját érdeke fogja megkívánni."

22 Kossuth finom megfogalmazásából kicseng Anglia azon érdeke, hogy a Habsburg Monarchia fenntartása fontos számára. Batthyánynak nemzetközi szempontból utolsó fontos lépése Teleki László megbízólevelének aláírása, aki Magyarország diplomáciai képviselőjeként Franciaországba indult azután, hogy Bécs követelte az önálló magyar hadügy-, külügy- és pénzügyminisztérium felszámolását. Kossuth természetesen tudott a küldetésről, hiszen a kormány nevében történt, és ő, mint pénzügyminiszter hivatalból intézkedett, hogy fedezzék az út költségeit. A francia kapcsolat azonban megítélésünk szerint mindinkább Batthyány ügye maradt. A Batthyány-kormány lemondása után Kossuth vezetésével Magyarország vállalta az önvédelmi harcot. Kossuth Hírlapja külföldi rovatában különösen behatóan igyekezett tájékoztatni olvasóit más országok politikai eseményeiről azzal együtt, hogy Kossuth ekkor nagyon el volt vágva a nyugati világtól, de a várható osztrák támadást politikai eszközökkel próbálta kivédeni, erre jó példa a bécsi-amerikai nagykövettel, William Stiles-szel történő kapcsolatfelvétel is. Kossuth arra kíváncsi, vajon az amerikai nagykövet hajlandó-e közvetítetni az OHB és az udvar között. 1848. november 29-én a követet, mint az OHB elnöke levélben kérte fel, hogy próbáljon az osztrák vezetéssel tárgyalni. A követ utóbb tájékoztatta Kossuthot próbálkozásainak sikertelenségéről. Szeptember óta a magyar vezetés külföldön csak egyetlen állandó székhelyű megbízottal rendelkezett Teleki László személyében Párizsban. Kossuth jó érzékkel hamar felismerte, hogy az adott helyzetben a magyar külpolitika közvetlen intézését Nyugaton, más országokkal való kapcsolat felvételét is beleértve, erre a kiépítendő központra kell bíznia. Éppen e körülmény miatt fontos többek között Kossuth 1849. február 24-én Telekinek írt levele, amelyet Debrecenben fogalmazott meg. Ezt három szempontból érdemes megvizsgálni. Először ebben a levélben Kossuth kitért az oroszok erdélyi jelenlétére. Másodszor felteszi a kérdést, vajon az európai nagyhatalmak miért nem ismerik fel azt a tényt, hogy Magyarország katonai legyőzetése az európai egyensúlyra is kedvezőtlen hatással van. Megjegyezzük, ezt a levelet 1849. március 15-én a francia külügyminiszterhez és Pulszky közvetítésével március 16-án az angol 21 Idézi Kosáry, 1999. 21. 22 Iratok, 107.