Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

külügyminiszternek is elküldték. Harmadszor: Kossuth szokásos utasítását szintén hozzáfűzte a levélben foglaltakhoz, éspedig hogy milyen álláspontot képviseljen a brüsszeli konferencián, amelyen Anglia és Franciaország szerette volna az olasz kér­dést saját hatalmi elképzelésének megfelelően megoldani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a brüsszeli konferencia meghiúsulása elsősorban az 1814-1815-ös rendezési politikának köszönhető. 1849. április 14-én bekövetkezett a trónfosztás. Pozitív válasz a nyilatkozat Kos­suth által részben elküldött példányaira Európában egyedül csak Velencéből érkezett, amely Daniele Manin vezetésével hajlandó volt a magyarokkal szövetségre lépni. A bécsi svéd követ francia nyelvű jelentései is inkább arról tanúskodnak, hogy a hivata­los politikai csoportok Svédországban sem kezelték pozitívan a magyar forradalmat. Kossuth kétségtelenül azt remélte, hogy a függetlenség kimondása, a katonai sikerek, így a főváros visszavétele elősegíti Magyarország nemzetközi elismerését. 1849. feb­ruár 23-án Csányi Lászlónak, erdélyi teljhatalmú biztosának meghagyja, hogy az orosz csapatok vezérlő tábornoka útján intézzen jegyzéket az orosz kormányhoz. E jegyzéknek hangsúlyozni kellett, hogy Magyarország, amelynek önállóságát mint 1790-ben, most, 1848-ban sem „ revolúciónális " törvények biztosították, Ausztriától soha nem törekedett elszakadni, most sem forradalmak folynak, hanem csak az udvar árulásai által rákényszerített „ honvédelmi harcok". Ezek után viszont szívesebben fo­gadna el egy új dinasztiát. „Szóbelileg-ívta Csányinak Kossuth - de írásba nem: ha biztos követe leend Önnek, óvatosan említhetné a Leuchtenberg nevet, mint a cári család rokona magyar trónjelölt lehetne. " 23 A Függetlenségi Nyilatkozat kiadásának nemzetközi körülményeiről számos dip­lomáciai értékelés született, itt az orosz szempontot szeretnénk összegezni. Brunnov báró, londoni orosz követ saját oldaláról egyenesen szerencsés fordulatnak nevezte, hogy Kossuth nem maradt meg a legális önvédelem terén, mert szerinte az angolok rokonszenve már nagyon a magyarok felé kezdett fordulni. 24 A trónfosztás kimondá­sának tehát e vonatkozásban csak annyi szerepe volt, hogy az orosz és az osztrák dip­lomácia számára megkönnyítette az intervenció tényének nemzetközi, nyugati elfo­gadtatását. Megítélésünk szerint a magyar politikának az adott időszakban, sőt 1849 után még inkább sokkal szűkebbé vált a mozgástere, mondjuk ki, Európa sorsát egye­dül Magyarország nem tudta más irányba fordítani. A nagyhatalmak kormányai vi­szont a másik oldalon kezdettől fogva a bécsi konferencia határozatainak megfelelő­en a Habsburg Monarchia fennmaradása mellett, és mindinkább a forradalmak ellen 23 Idézi Kosáry, 1999. 61. 24 Czövek, 2000. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom