Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

ban kötet lett belőle {Giuseppe versei); az elegáns fűzet második felében már feleségéhez és első kislányukhoz, Arankához szóló költeményei kaptak helyet. A Nyírvidék gyakran közli írásait, a század elején megindult ismeretterjesztő (szabad liceális) előadásainak szövegét. Ügyes megoldással az újság szedését félretették, ha minden folytatás megjelent, a szöveget újra tördelték, lapszámozták, címlapot terveztettek vagy szedettek elé, - és máris készen volt a külön füzet. így Bessenyeiről, Czinka Pannáról, művészettörténeti témákról több ilyen kis kötete maradt ránk, - jelezve Vietórisz széleskörű művelődéstörténeti érdeklődését, tevékenységét. (A tiszaberceli szülőházra Vietórisz epigrammája került a Bessenyei ünnepségeken; később, a díszserlegre az ő ötsorosát vésték, stb.) 1895-ben, a március 15-i ünnepségen Kossuth emléke c. versét adta elő oly sikerrel, hogy meg kellett ismételnie, majd délután a Jóba nyomda már ki is szedette, este a banketten már terjesztették is. A kiadó a hasznot a gimnázium diákjóléti alapjára ajánlotta fel. - Gyula fia a frontra került az első háborúban: az újságban hozzá írt leveleit 1916-ban adta ki; majd 1923-ban és 1944-ben lírai költeményei jelentek meg (Orgonazúgás, Sóhajok hídján); egy akadémiai pályázaton nyert a Senki Pál c. verses önéletrajzi „regényével" (1924), majd 1930-ban Ars poetica mea c, Róna József: Bessenyei György márvány szobra a Nyíregyházi Főiskola könyvtárában