Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

ját. Ennek szokása a hírhedt, nagy gazdasági válság idején vált általánossá hazánkban. 1930ban, december 24-én délelőtt volt az első ünnepélyes felállítása a Kossuth-szobor előtt. A hatalmas fa mellett 1400 szeretetcsomagot osztottak ki. (Nyírvidék, 1930. dec. 24.) A későbbi polgármesteri jelentés már csak 1200 csomagról számol be. Majd nemsokára már más, „intimebb" formákat vezettek be a nagycsaládos, nyomorban lévők megajándékozására, mert előzőleg az összeírt személyek 15-20 százaléka nem jött el a túlságosan zajos, szinte dicsekedő jótékonysági alkalomra. A táncrendben a „négyeseket" már lefoglalták, (a XX. század elejéről) A karácsonyfa ma már a családok körében elmaradhatatlan, még egyedül élő emberek is szükségesnek látják, hogy legalább egy kicsiny fácska, vagy csak egy nagyobb fenyőág jelképezze az ünnepet. Az örökzöld növények körébe tartozó fenyőfélék a folyamatos életet jelképezik a karácsonyi szimbólumrendben. A lexikonok szerint hajdanában Nyugat-Európában már a XVII. században ismerik: eleinte csak egy cserépben, asztalra helyezett formában, hazánkban a XIX. század elejétől, főleg jobbmódú családok körében Másfél évszázada már általános a fa díszítése, gyertyákkal való kivilágí-