Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

esetére". (Nyírvidék, 1898. május 29.) - A megye támogatja a vállalko­zást, a kereskedelmi miniszter inkább gátolta. Nyíregyháza állásfoglalása sem volt egységes. A gazdatársadalom tá­mogató szavazói kikötötték, hogy legyen az első állomás a (hajdani) vá­sártér kiszolgálására marharakodó-állomás is. (K: 9206. 1898. szeptem­ber 23.) 1912-ig ugyanis a mai Nagyvárad-Ady E. utca vonalától keletre feküdt a 100 holdnyi nagyvásártér. A vasútállomás ma már „Nyíregyhá­za külső" elnevezéssel működik. - Megjegyzendő, hogy párhuzamosan tudhatunk 1895-96-ból olyan társulásokról, amelyek Vásárosna­mény-Gergelyi-Tákos-Csaroda-Surány-Beregszász vonal építésében gondolkodtak. (Közismert, hogy ezek a tervek eddig soha nem valósultak meg.) A már kiépített, Nyíregyházától sugarasan kiinduló vonalakat most már az újabb vállalkozások hálószemen igyekeztek összekötni, újabb te­lepülések bekapcsolásával. Ilyen az 1897-ben épült Tiszalök­Büdszentmihály (Tiszavasári) közötti 9 kilométeres szakasz. - Majd hosszas tervezgetés után az Ung megyéből induló, Szabolcs szélét érintő, Szatmár megye székhelyére érkező vasútvonal nyílhatott meg 1905 szeptemberében: Csap-Záhony-Vásárosnamény-Mátészalka és Nagyká­roly között. - 191 l-ben leágazás indul Nagykállótól Nyíradonyig, s csat­lakozhat a már régebben épült Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka közti forgalomhoz. - Ugyanebben az időben keletkezett a Kisvárdát Baktalórántházával összekötő vonalszakasz: ez azonban néhány évtizede egy hirtelen támadt takarékossági kampány áldozataként megszűnt. ­Szatmárban a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti közötti forgalomnak 1909 a megnyitási éve. Ugyancsak e század elejétől jár a vonat a Fehérgyannat-Zajta-Szatmárnémeti vonalon. Közismert, hogy 1926-ban ehhez járult szükséges toldalékként, immár csak hazai tájakon a Mátészalka-Fehérgyamiat közötti 18 kilométeres járat. Trianon után az új határok elmetszették a vasútvonalakat is. Később, a bécsi döntések időszakában a régi helyzet állhatott vissza: rövid időre. A napjainkban érvényes vasúti menetrendkönyvben csak arról értesülhet­tünk, hogy Mátészalka és Nagykároly (Carei) között van ugyan nemzet­közi közlekedés, de kizárólag kis határforgalom részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom