Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

zösség sürgeti, amelynek két élenjáró tagja báró Vécsey József (1829-1902), megyénknek abban az időben főispánja (1868-1872) és Czóbel Albert (1816-1876), anarcsi földbirtokos, a kisvárdai kerület 1872-75 közötti országgyűlési képviselője. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti szakasz forgalomba helyezésekor a menetrend szerint közlekedő első járatot ünnepélyesen fogadták Kemecsén és - az akkori végállomáson - Kisvárdán. Az ottani lakosok nevében Györgyényi Ignác, helybeli r. k. prépost szónokolt az állomási ünnepségen. Hangsúlyozta, hogy a vasút milyen „hatalmas emeltyűje a műveltségnek, iparnak, kereskedelemnek", bár eddig hazánk el volt zárva a nagyvilágtól, ezentúl már remélhető, hogy a vasút elhozza ide a bőséget, az ipar és a kereskedelem áldásait. A megnyitásnak ünnepélyes évfordulója alkalmából, 1997-ben jelent meg Horváth Ferencnek alapos szakmai pontossággal, ismeretterjesztő közvetlenséggel megírt, szerkesztett könyve: A Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal 125 éves története. Ez a másfélszáz oldalas kötet egyszersmind folytatása annak a vasúttörténeti műnek, amelyet ugyancsak Horváth írt a záhonyi vasúti csomópontról, még 1996-ban és amelynek azóta második kiadása is olvasható. Az anarcsi Czóbel család levelezésében is találunk utalást a kisvárdai ünnepségre. Cz. Imre, a szervező Albert öccse írja a tiroli Meránban üdülő feleségének a nov. 20-án történtekről, hogy az első vonatunk mozdonyát anarcsi virágokból font koszorúval díszítették: lám, „így már mi is közel vagyunk a nagyvilághoz." A hajdani és mai menetrendek összehasonlításából a technikai előrelépést is észrevehetjük. 126 éve a 43 km-nyi távolság megtételéhez 169 perc kellett, manapság ez 25^19 perc időt vesz igénybe, függően a vonatnemektől és a tényleges megállások számától. Az indulás éveiben a magántársulatnak külön állomásépülete volt Nyíregyházán. Horváth könyveiből megtudjuk: a másodrendű vasútvonal hogyan fejlődött máig. 1967-82 között épült a párhuzamos másik vágány. 1971-ben szűnt meg a gőzvontatás. A villamosítás pedig 1968-tól kezdődött. A hajdani feltételes megállóhelyből Záhonyban 1968-ra önálló üzemfőnökség, 1996 óta „Záhony-Port Átrakási Igazgatóság" lett, a hajdani jelentéktelen kisköz-