Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

gárosodás előmozdításának óriási emeltyűje: így oly megbecsülhetetlen kincs és előny, hogy azt elszalasztani soha meg nem bocsátható és anyagi tekintetben ki sem pótolható balfogás és kár." Majd a határozat pontosan részletezi, hogy a megvalósításhoz a város „nem üres kézzel járuland". A gróf 1855 februárjában megszerezte az engedélyt, majd a szükséges tőkét is összehozta, így 1856-ban már kivitelezési engedélye is volt. Mindennek eredményeként 1858. szeptember 5-én, befuthatott az első személyvonat az akkor még városszéli nyíregyházi állomásra. Ez a megvalósult, eredetileg magánvállalkozás majd 1880-ban kerül át a magyar állam tulajdonába. * Az 1858 szeptemberében a nyíregyházi állomásra befutó első vonat összekötötte megyénket, városunkat a fővárossal és a nyugatabbra eső régiókkal. Párhuzamosan már az 1860-as években indultak tárgyalások, szervezkedések az északi, északkeleti régiók bekapcsolására. így a fában szegény alföldi települések összeköttetésbe kerülhetnek az Ung megyei kincstári erdőkkel. Ez az északkeleti vasút újabb 64,2 km hosszban fut megyénkben. Nyíregyházától (Tisza)bezdédig, majd Ung megyében Záhonyon át Ungvárig. Takarékosan ún. másodrendű minősítéssel épül: ez az alépítmény stabilitására, a sebességre és a terhelésre utaló osztályozás. Az első engedélyt az 1868. évi 13. törvénycikk tartalmazza: a nem túlságosan gyors építkezés végén majd az 1872. évi újabb törvény már a forgalmat is engedélyezi. A Nyíregyháza és Ungvár közötti pályát fokozatosan adják át: előbb a Csap-Ungvár közötti szakaszt aug. 25-én, aztán nov. 20-án a Nyíregyháza-Kisvárda közötti útvonalat veszik használatba. 1873. febr. 4-étől a Kisvárda-Csap közötti forgalom megindulásával már a teljes tervezett útvonalon folyamatos a közlekedés. Majd 1890/9l-ben ezt a vasúttársaságot is átveszi a magyar állam. A vasutak építésének főmozgatói azok a nagybirtokosok, akiknek földjein vezet át a tervezett vonal. Ebben az esetben az a befektető érdekkö-