Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

városnak ugyanis „elnyomorodott kereskedelmi viszonyaiból" a vasút se­gítségével kellene felemelkednie az országos forgalomba, hiszen ez az egész vidék legnagyobb gabonapiaca, így nemcsak Nyíregyháza boldo­gulását mozdítaná elő. (V. B. 142-5. 3/a. No. 220. 1851. márc. 6.). - Kel­lett azonban még néhány év, hogy „komolyra" forduljon az ügy. Az országos kezdeményezések között először az ún. Tisza vidéki vas­út terve érintette Nyíregyháza, Szabolcs vármegye területét. Az ügy moz­gatója, tekintélyes szervezője Andrássy György gróf (1797-1872), aki kezdettől csatlakozott Széchenyi István hazafias reform-törekvéseihez. Például jelentős összeggel támogatta az Akadémia alapítási vagyonát, ké­sőbb Széchenyivel utazott Angliába a pesti Lánchíd építésének előkészí­tése érdekében. A nehéz Bach-korszakban így azok közé tartozott, akik az elnyomott országnak legalább gazdasági felemelkedése érdekében tevé­kenykednek, így lett indítványozója és mozgatója az errefelé hajlítandó vasútvonal létesítésének. Ez vezetne majd Debrecen-Miskolc-Kassa út­vonalon. Szabolcs megyében 64,8 km útja lenne. Újfehértó határában lép be Szabolcsba és Nyíregyházán áthaladva, Rakamaz határában hagyja el megyénket. Kiemelkedőnek minősíthető, hogy Szabolcsban nem volt a grófnak birtoka: a tiszadobi Andrássyak földjei távol estek a tervezett vasútvonaltól. Köztudott, hogy majd csak négy évtized múlva épül ki Gö­rögszállástól a csatlakozás Tiszadob felé. Az 1854-ben megindult szervezkedés során írta Bécsből Andrássy György Nyíregyháza város polgármesterének a levéltárunkban ma is ol­vasható levelét. Bízik abban, hogy a „városnak már mostani munkás és vagyonos nagy népessége, továbbá azon tekintet, hogy Nyíregyháza a na­gyobbodás elemeivel bírván, s jövője lévén - azon vidék a polgárosodás és vagyonosság egyik gyúlpontjával láttassék el: mihez a vaspálya két­ségtelenül egyik hatalmas eszköz." Május 10-én rendkívüli vegyestanács ülésen tárgyalja a város az aján­latot, a Bach-huszár szolgabíró jelenlétében és Hatzel Antal polgármester elnöklése alatt határozatot hoznak. „Átlátva, miként a városnak és lakos­ságának anyagi érdeke a jelentékennyé emelkedett piaci állásával szoro­san egybefügg, tudva, miként az újonnan emelkedő vasutak új piacokat tudnak teremteni, meg azon okból is, mert a vasút a vagyonosság és pol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom