Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

nyes lehessen a vadászat. Közben állandó a vita, a súrlódás a mai főiskola környékén szívesen sétáló nyíregyháziak és a vadászok között. Az is sértődés és vita tárgya, hogy milyen feliratok legyenek a szokásos vadászterület peremén: kérjék-e, vagy figyelmeztessék-e a sétálókat; mihez van joguk a vadászoknak, mihez a városi polgároknak, hogyan és mennyire jogszerű az egyik, udvarias a másik. A város és a technikai fejlődés A fejlődés emeltyűje a vasút. - Napjainkban, az új század és évezred legelején Nyíregyházán, a MÁV vasútállomáson régen várt, esedékes: korszerű átépítési munkálatok folynak, máris láthatóan, bíztatóan kialakuló látvánnyal. Másfélévszázad után végre sikerülhet a közmegelégedést is kivívó modernizálás. Ezért is helyénvalónak látszik ennek a 150 esztendőnek rövid áttekintése. „Száz vasutat, ezerét! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek! " Jó másfél évszázaddal ezelőtt írta ezeket a sorokat Petőfi, s utána már csak egy évtized telt el, hogy Nyíregyháza is beletartozzék a vasutak érhálózatába. A levéltári iratok között már 1840 áprilisában található adat arra, hogy a tanácsülésen „említésbe hozatvák" egy bizonyos Uhlmann vállalkozó nevét. O Debrecen és Tokaj között vasútvonalat tervez, de Nyíregyházát elkerülné. Ezért a városatyák bizottságot küldenek ki, hogy a szervezőt kedvezőbb belátásra bírják. (V. A 102/a 10/90. 1840. ápr. 10.) A kezdeményezésről később már nincs szó. Viszont éppen tíz év múlva már folyik a Pest-Szolnok közötti vonal építése, a körültekintő városi vezetőség „lobbizni" kezd, hogy annak folytatása Debrecen irányába haladjon. A