Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

Rácz István a forradalom katedráján (1956. okt. 26. - nov. 3.)

Összesen tehát 9 napig működött, tanárkodott Rácz István ,,a forradalom katedráján", csakis törvényesen és nagy felelősségtudattal járt el minden ügyben, s már-már azt gondolta, hogy „végre november 3-ára rendet terem­tettünk". Sajnos, másként történt! A Szovjetunió ekkor már beindította for­gószél" fedőnevű hadműveletét: a magyar lázadás („mjátezs") leverésére, s a magyar szabadságot elfújta a keleti forgószél. „Fekete vasárnap" 1956. november 4-e - letartóztatás, kínzás, deportálás ­- „Paradicsomi üdülés" Ungváron (nov. 8. - dec. 5.) ­A „Forgószél"-ről Rácz István a következőket jegyezte fel: „Már 3-án este azt a hírt kaptam, hogy az oroszok körülvették a várost 8 , 170 tank meredt felénk. A legrosszabb előérzettél tértem haza. A látszólagos csend alatt lapult a ravaszság." 1956. november 4-én, vasárnap hajnalban felzörgettek, s „én meg eszte­lenségemben fel a tanácsra." Útközben egy GPU-s tiszt feltartóztatta, s „el­vitték" teherautóval a város szélén levő Vorosilov laktanyába, ahol fogdába zárták: „Igen, amilyen gyorsan összeomlott a Rákosi rendszer, úgy söpört el a túlerő minket is". Csak 16 órakor engedték szabadon. „Este alig értem haza, megjelent Szilágyi és Benkei András. Menjek fel tovább intézni az ügyeket. Ne/77 mentem. Én nem az oroszoktól kaptam a megbízást. Én befejeztem a mun­kámat." Az új Kádár rendszernek ilyen határozott elutasítása eredményezte nem­sokára az újbóli, második letartóztatását! Még ezen az éjjel elvitték a Damjanics u. 3. sz. alatti lakásából. Kb. 15-20 fő jött érte egy szovjet páncélos kocsival. Egyenesen a rendőrkapitányság börtönébe vitték, se ágy, se ablak, s „a 3. nap este kicsapódott az ajtó, három pribék lépett be. Nekem estek. Ütöttek, vertek ahol értek." Egyikőjük pisztollyal úgy fejbe vágta, hogy el­ájult, s jobb oldali végtagjai átmenetileg megbénultak. Alig tápászkodott fel már oroszok tódultak be, a folyosón végig két sorban állottak az orosz katonák, s 3 orosz és 3 magyar pribék nyomta: „rúgva, vágva, ledöntötték a harmadik emeletről a fölszintre. Ott bedugtak egy hernyótalpas vöröskeresztes kocsi­ba." Még három forradalmár társát kísérték ezen kocsihoz, s négyőjüket 16 fegyveres őrizte. Ekkor Dandos Gyula diákvezért 9 így látta: „Egyik társam az

Next

/
Oldalképek
Tartalom