Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953)

A rendeletileg létrehozott földbérlő bizottságok előhaszonbérleti szerződéseket kötöttek a földmüvelésre, így 1948 végére Szabolcs megyében 5 921, Szatmár megyében 6 507 kat. hold került a földbérlő szövetkezetek, illetve csoportok gondozásába. Szabolcs megyében a földreform során földhöz juttatottak 5 %-a jutott bérleti földhöz, noha ez csupán az igényjogosultak 34 %-át tette ki. Szatmárban ez az arány lényegesen jobb volt, mivel nagyobb arányú volt a kulákbirtokoknak minősített terület. Itt a földreform során földhöz juttatottak 15 %-a lett bérlő, ez az igényjogosultak 83 %-át jelentette.

6 A földbérlő szövetkezeteken belül, annak egy részében már az induláskor táblás gazdálkodású termelőszövetkezeti csoportok jöttek létre. Érpatakon 180 gazda kérelmezte, hogy a bérelt földön kollektív alapon szövetkezeti formában gyümölcsöst létesíthessen.

7 A szeptember végi jelentések már arról számolnak be, hogy öt községben kezdeményeztek társasmüvelést, igaz ebből négy községben a gyümölcsösök művelésére tervezték a közös gazdálkodást és csupán Kemecsén 28 kh-on akartak szántóföldet közösen művelni. A szövetkezetek alakulását, pontos számbavételét szinte lehetetlen nyomon követni. Az MDP Szabolcs Megyei Bizottsága 1948. szeptember 28-i ülésén a kommunista főispán Pálfy Ernő a következőket mondta: „A jelentések szerint 26 földbérlő szövetkezet van alakulóban, azonban ezek a szövetkezetek az esetek túlnyomó többségében csak papíron szövetkezetek. Ezeknek ideológiai és technikai instrukciót kell adnunk, hogy ha nem is 26, de legalább 10-15 effektív szövetkezet alakuljon! "

% 1948. szeptember 5-én a Szatmár megyei termelőszövetkezeti konferencia arról számolt be, hogy a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek mellett kibontakozóban van a termelőszövetkezeti mozgalom is. Garbolc községben már 1948 tavaszán 10 család részvételével egy táblás művelésű szövetkezet alakult és négy gyümölcstermelő szövetkezet is működött. A nagy propagandával beharangozott szövetkezeti konferencia után további közös gazdaságok alakultak Császlón, Penyigén, Csengerben, Kisarban, Zajtán, Rozsályban, Csaholcon, Fehérgyarmaton, Szatmárökörítón és Ura községekben.

9 Szabolcsban a visszakereshető adatok szerint 1948. november 7-én alakult meg Nyíregyházán a Varjúlaposi Győzelem III. típusú termelőszövetkezeti csoport 31 taggal.

111 Persze a rendelkezésre álló forrásokban talált dátumoknak nincs igazán perdöntő jelentőségük, mivel a működési engedély megadása 6 SZSZBMÖL, XXIV. 201-202. doboz. 7 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arc. 31. f. 3/1948. 8 Botár József-Filep János: A termelőszövetkezeti mozgalom első éve megyénkben. Szabolcs-szatmári Szemle, 1971. augusztus. 23-25 o. 9 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arc. 37. f. 18. o.e. 10 Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948-1979. In: Helytörténeti tanulmányok, VIII. Szerk.: Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1990. 11. o.